Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51 R. 7. § (1) A küldöttek száma — ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek — a taglétszám tíz százalékánál kevesebb nem lehet. (2) A szervezeti és működési szabályzatban gondoskodni kell arról, hogy a küldöttek választásánál az egyes szervezeti egységek és a tagok minden rétege arányos képviselethez jusson. (3) A küldöttek jogaikat és kötelességeiket csak személyesen gyakorolhatják. (4) A munkahelyi tanácskozás (tagértekezlet) a küldöttet visszahívhatja, és helyére — a hátralevő időre — új küldöttet választhat. *R. 8. § (1) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. hogy a tisztségviselők és a szervezeti egységek vezetői közül kik vesznek részt a küldöttgyűlésen szavazati vagy tanácskozási joggal. **(2) A szakszervezet és az ifjúsági szervezet helyi szervének képviselője a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. Az alapszabály a munkahelyi tanácskozás vezetőjének tanácskozási joggal való részvételét akkor is előírhatja, ha az nem küldött. A munkahelyi tanácskozás *Szvt. 24/A. § (1) A szövetkezetben a tagoknak és alkalmazottaknak a munkahely vagy egyéb azonos érdekeltség alapján szervezett egyes közösségei demokratikus szervezeti jogaikat munkahelyi tanácskozáson gyakorolják. (2) A munkahelyi tanácskozást az érintett közösség önkormányzatával, továbbá a munka végzésével, díjazásával és a dolgozók erkölcsi elismerésével kapcsolatban döntési, javaslattételi és véleményezési jog illeti meg. (3) A közgyűlés és a küldöttgyűlés anyagát előzetesen meg kell tárgyalni az érdekelt munkahelyi tanácskozásokon és azok észrevételeit, javaslatait a közgyűlés, illetőleg küldöttgyűlés elé kell terjeszteni. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok ez alól a nem munkahely alapján szervezett közösségek tekintetében kivételt tehetnek. **{4) A munkahelyi tanácskozá" szervezeti rendszerét, hatáskörét és működésének szabályait az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. E jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzat határozza meg a munkahelyi tanácskozás vezetőiének önálló hatáskörét. Az alapszabály keretei között a tanácskozás dönt abban a kérdésben, hogy a vezető egyben küldött-e. Ltvr. 9. § Lakásszövetkezetben az egyébként a munkahelyi tanácskozás körébe utalt jogokat területi egységenként szervezett tagértekezlet gyakorolja. A vezetőség *Szvt. 25. § (1) A vezetőséget a tagok sorából a közgyűlés (küldöttgyűlés) titkos szavazással öt évre választja, (2) A vezetőség a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét; dönt a szövetkezetet érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. *(3) A vezetőség a határozataiért és azok végrehajtásáért a közgyűlésnek felelős; tevékenységéről a közgyűlésnek és a küldöttgyűlésnek rendszeresen beszámol. Ltvr. 10. § A lakásszövetkezetben vezetőség helyett igazgatóság működik. Vr. T. § Az igazgatóság legalább három és legfeljebb tizenöt, a felügyelő bizottság pedig legalább három, és legfeljebb kilenc tagból állhat. R. 9. § (1) A vezetőség határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. (2) A vezetőség a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. (3) A vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a határozatokról pedig nyilvántartást kell vezetni. R. 10. § (1) A vezetőség feladatkörébe tartozik a meghozott határozatok végrehajtásának, továbbá a szövetkezet működésének és gazdálkodásának a folyamatos ellenőrzése is. **(2) Általános belső ellenőrzés céljára a vezetőség — a külön jogszabályban meghatározott időközönként — köteles a területi szövetség ilyen irányú szolgáltatását vagy külső szakember közreműködését igénybe venni.12 A szövetkezet bizottságai13 Szvt. 26. § (1) A szövetkezetben felügyelő bizottságot, továbbá — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik —, döntőbizottságot és nőbizottságot kell alakítani. Jogszabály más bizottság megalakítását is kötelezővé teheti. (2) A közgyűlés és a vezetőség — állandó vagy ideiglenes jelleggel — meghatározott feladatok ellátására további bizottságokat hozhat létre. R. 11. § Ha a bizottság létrehozása nem volt kötelező, a közgyűlés által létrehozott állandó bizottsága feladatkörét az alapszabályban, a vezetőség által alakított bizottsága feladatkörét pedig az ügyrendben (szervezeti és működési szabályzatban) kell szabályozni. R. 12. 5 A szövetkezet bizottságai saját ügyrendjük szerint működnek. 12 Lásd az 51/1977. (XII. 25.) MT. számú rendeletet. 13 Az Szvt. 116. § (2) bekezdése alapján az Szvt. 26., 28. § és R. 19. § nem alkalmazandó.