Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE % 49 *(3) Az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a testületi szervek működésének általános rendjét, e szervek és a vezetők hatáskörét, valamint egymással való kapcsolatát, továbbá a szövetkezet szervezeti egységeit és ezek vezetőinek feladatait. Szvt. 19. § (1) Minden szövetkezeti tag egyenlően jogosult c. szövetkezet vezetésében, a közgyűlésen tanácskozás és szavazás útián, valamint — kizáró ok és összeférhetetlenség hiányában — tisztség betöltésével részt venni. (2) A tagsági viszonyon alapuló szervezeti és személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül, egyenlők. A szövetkezet szervei A közgyűlés Szvt. 20. § (1) A szövetkezet legfőbb testületi szrr-e a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. *(2) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:* **a) az alapszabály megállapítása és — ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek — a módosítása; b) a területi (szakmai) szövetségbe a belépés vagy onnan a kilépés elhatározása; c) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása; d) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagv az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. **(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá — kivéve, ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a küldöttgyűlés hatáskörét állapítják meg —: a) az elnök (elnökhelyettes) és más tisztségviselők (30. §) megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása; b) a vezetőség, az igazgatóság (a továbbiakban: vezetőség) és a felügyelő (ellenőrző) bizottság (a továbbiakban: felügyelő bizottság) beszámoltatása az éves munkáról; c) a szövetkezet távlati és középtávú tervének megállapítása; d) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről. **(4) Az alapszabály a 30. § (1) bekezdésében nem említett tisztségviselők, továbbá a nőbizottság tagjainak megválasztását, felmentését és viszszahívását a munkahelyi tanácskozás hatáskörébe utalhatja, kivéve, ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok más testületi szervek hatáskörét állapítják meg. R. 6. § (1). Fel kell menteni a tisztségviselőt, ha a) lemondott tisztségéről, b) a tisztség betöltését kizáró ok (Szvt. 31. §), vagy c) összeférhetetlenség (Szvt. 33. §) áll fenn, **d) tisztségére alkalmatlanná vált, vagy tisztségének egyéb okból nem tud eleget tenni. (2) Vissza lehet hívni a tisztségviselőt, ha fegyelmi büntetéssel sújtották, kivéve a kizárás és a tisztségből elmozdítás esetét. (3) Az elmozdítás az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok szerint, az ott szabályozott eljárás útján kiszabható fegyelmi büntetés. **(4) A tagsági viszony megszűnésével a betöltött tisztség külön felmentés nélkül szűnik meg. Szvt. 21. § (1) A közgyűlést a vezetőség (igazgatóság, a továbbiakban együtt: vezetőség) az alapszabályban meghatározott esetekben és időközökben, de legalább évente egyszer köteles öszszehívni. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a közgyűlés összehívására más időközt is megállapíthatnak.8 (2) A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a) az ok és a cél megjelölésével a tagok tíz százaléka, a felügyelő (ellenőrző) bizottság (a továbbiakban együtt: felügyelő bizottság) vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv azt írásban indítványozza; b) a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti. Szvt. 22. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van; jogszabály vagy az alapszabály ennél magasabb mértéket is megállapíthat. (2) Ha ez a törvény, más jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget vagy titkos szavazást nem ír elő, a közgyűlés a határozatokat a jelenlevő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetében a közgyűlés elnökének szavazata dönt. (3) Minden tagot egy-egy szavazat illeti meg; a tagok csak személyesen szavazhatnak. Ltvr. 6. § (1) A közgyűlést szükség szerint, illetőleg — ha küldöttgyűlés nem működik — legalább évente egyszer kell összehívni. (2) A közgyűlés határozatképességének megállapítása és a tagok szavazatának összeszámlálása során lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás több tag tulajdonában áll, az alapszabály állapítja meg, hogy az egymással ellentétes szavazatukat milyen módon kell figyelembe venni. (3) A tagok közgyűlés tartása nélkül írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. 8 Az Szvt. 116. § (2) bekezdése alapján a (2) és (3) bekezdések az ágazati szabályok figyelembevételével alkalmazandók.