Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 825 bavételi díj átvállalására. Ezért a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítását is tartalmazó szerződés alapján a tartós földhasználati jogra a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyezhető az ingatlannyilvántartásba. 6. .Tartós földhasználati jogra kötött öröklési szerződés alapján a tartós földhasználati jogra az elidegenítési és terhelési tilalom nem jegyezhető be az ingatlannyilvántartásba. A tényállás szerint a tartós földhasználati jog jogosultjával öröklési szerződést kötöttek. Az öröklés biztosítására — az építési célra használatba adott, de még beépítetlen, valamint termelési célra használatba adott földrészletnél — a tartós földhasználati jogra kívánnak elidegenítési és terhelési tilalmat alapítani és az ingatlannyüvántartásba bejegyeztetni. A Ptk. 114. §-ának (2) bekezdése értelmében csak tulajdonjogra vonatkozó öröklési szerződés alkalmas elidegenítési és terhelési tilalom alapítására. Ha a tulajdonjog tárgya ingatlan, az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra vagy eszmei hányadra az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlannyilvántartásba is bejegyezhető [a Ptk 657. §-ának (1) bekezdése és a 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 27. §-ának (4) bekezdése]. Más jogra vonatkozó öröklési szerződés alapján azonban, mint pl.: a tartós földhasználati jog, elidegenítési és terhelési tilalom nem alapítható. Ezért: a) A tartós földhasználati jog alapján beépített földrészletnél az önálló ingatlanként nyilvántartott építményre az öröklési szerződés alapján az öröklési jog biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalmat az örökös javára az ingatlannyilvántartásba be lehet jegyezni. b) Termelési célra, továbbá az építési célra használatba adott, de még be nem épített földrészletnél a tartós földhasználati jogra vonatkozó öröklési szerződést az ingatlannyilvántartási eljárásban nyilvánvalóan érvénytelennek kell tekinteni és a bejegyzés iránti kérelmet el kell utasí, tani. 7. Az épület nyilvántartásba vétele előtt a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a tartós földhasználati jogra nem jegyezhető be. A tényállás szerint az OTP — az építési célú használatba adással egyidőben, vagy ezt követően — az épület önálló ingatlanként való nyilvántartásba vétele előtt az építési kölcsön bjztosítására jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kért bejegyezni az ingatlannyilvántartásba. Figyelemmel arra, hogy az építési kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjognak és az elidegenítési és terhelési tilalomnak átruházása esetén van jelentősége, a beépítetlen építési telken fennálló tartós földhasználati jog viszont nem ruházható át, [Fhvhr. L 9. § (1) bekezdései az önálló épület nyilvántartásba vétele előtt a tartós földhasználati jogra sem jelzálogjogot, sem pedig elidegenítési és terhelési tilalmat nem lehet alapítani. Dyen esetben a bejegyzés iránti kérelmet el kell utasítani. 8. A közös háztartásban élő nagykorú családtagok (testvérek) személyenként vehetnek tartós használatba legalább 1500 (illetve 800) m2 területet. A házastársak az említett területet közösen is tartós használatba vehetik. Az erről szóló szerződés alapján a tartós földhasználati jog az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető. Az Fhvhr. I. 4. §-ának (3) és (4) bekezdései értelmében a termelési célra tartós használatra kijelölt földrészlet nagysága — természetbeni megosztás esetén — a balatoni üdülőkörzethez tartozó településeken és a természetvédelem alatt álló területeken 1500 m2, egyéb esetben pedig 800 m2-nél kevesebb nem lehet. A magánszemélyek csoportjának tartós használatba adott földet a földhasználók a természetben feloszthatják, de az egy személy használatába kerülő terület ez esetben sem lehet kevesebb 1500, illetőleg 800 m2nél. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében az 1500, illetőleg 800 m2-es alsó területi határ a tartós használatbaadásra kijelölt földrészletből előzőleg megosztással kialakítandó egyes földrészletekre vonatkozik. Ilyen esetben a házastársak választásuk szerint vehetnek személyenként vagy közösen legalább 1500, illetőleg 800 m2-t elérő földrészletet tartós használatba. A közös háztartásban élő nagykorú személyekre azonban 1500, illetőleg a 800 m2-es alsó területi határ személyenként irányadó. A már korábban kialakult egész földrészletek tartós használatbaadásakor (amikor nincs szükség a földrészlet megosztás útján történő előzetes kialakítására) az alsó területi határ nem érvényesül. PL: a már tartós használatbaadást megelőzően kialakított 600 m2 területű földrészlet egyes személyeknek tartós használatba adható. A használatbaadás felső területi határa azonban egyik esetben sem haladhatja meg a tulajdonban (használatban) levő más földek beszámításával együtt a 6000 m2-es nagyságot. 9. Az ingatlanszerzési korlátozás alá eso szülőknek a kiskorú gyermekük nevében megkötött termelési célú tartós földhasználati szerződése az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául elfogadható. A tényállás szerint az ingatlanszerzési korlátozás alá eső szülők kiskorú gvermekük nevében termelési célú tartós földhasználati szerződést kötöttek a használatbaadóval. A szülők a jogosult nagykorúságának eléréséig vállalják a föld megművelését. i