Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 25. szám
826 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám A termelési célú tartós földhasználat alapvetően azt szolgálja, hogy a nagyüzemi művelésre nem alkalmas földek más módon történő hasznosítása biztosított legyen. A Fhvhr. II. 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint termelési célra minden magyar állampolgárnak adható tartós használatba föld, akinek a tulajdonában és használatában levő összes terület — a tartós használatba adott földdel együtt — nem haladja meg a 6000 m2-t. Ezt a rendelkezést személyenként kell figyelembe venni. Ezért nincs akadálya annak, hogy a szülők mint törvényes képviselők a kiskorú gyermekük nevében termelési célú tartós földhasználati szerződést kössenek. Az ilyen szerződés az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez elfogadható. A kiskorú nevében kötött tartós földhasználati szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása csak akkor szükséges, ha a használatbavételi díj összege a 100 ezer forintot meghaladja. 10. Tartós földhasználati jogot tulajdoni hányadra nem lehet bejegyezni az ingatlannyilvántartásba. Egyes esetekben a földrészlet tulajdonjogát csak részben szerezte meg a Magyar Állam (egyik tulajdonostársat érintő elkobzás, állami tulajdonba vétel stb.), ezért az államot csak meghatározott tulajdoni hányad illeti meg (1/2-ed, 1/4-ed stb.). Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott -- többször módosított — 27/1972. (XII. 31.) ' MÉM számú rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerint a tartós földhasználati jogot csak egész földrészletre lehet az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. Ezért az olyan földrészletet, amely csak részben képezi a Magyar Állam tulajdonát, tartós használatba adást megelőzően meg kell osztani úgy, hogy az állami részaránynak megfelelő nagyságú önálló földrészlet keletkezzen. Ezt követően lehet a tartós földhasználati szerződést megkötni. Ha a földrészlet megosztására a vonatkozó építésügyi szabályok alapján nincs lehetőség, az állami részarányt más módon (pl. bérlet) kell hasznosítani. A tulajdoni hányadra vonatkozó tartós földhasználati jog bejegyzésére irányuló kérelmet az említett jogszabályra hivatkozással el kell utasítani. Az Országos Munkavédelmi Bizottság 7001/1982. (VII. 13.) OMB számú irányelve az egyszerűbb gazdálkodási formákkal kapcsolatos munkavédelmi kérdésekről A 2037/1979. (XII. 1.) Mt. h. számú határozat/ 2/e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Országos Munkavédelmi Bizottság az alábbi irányelveket teszi közzé: 1. A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.)' MT sz. rendelet (a továbbiakban R.) hatálya az 1. § (1) bek. szerint kiterjed a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a tanulói viszony, va-^ lamint a kisipari, a magánkereskedői jogosítvány keretében végzett valamennyi munkával összefüggő tevékenységre. A „munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony" fogalmába tartoznak a Polgári Törvénykönyv által szabályozott jogviszonyok is (vállalkozási, megbízási, társasági szerződéssel létrejött jogviszony). Ennek alapján a munkavédelemről szóló 47/ 1979. (XI. 30.) MT sz. rendelet hatálya kiterjed: — az ipari, szolgáltató, valamint mezőgazdasági szövetkezeti szakcsoportra, — a szerződéses üzemeltetésű ipari és szolgáltató egységekre,