Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 23. szám

23. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 777 13.1 A fejlesztés vállalati jövedelmezőségének értékelése. A termelő-jellegű nagyberuházásoknál a vállalati jövedelmezőséget a várható termelési adatok alapján számított, egységnyi fejlesztési költségre jutó vállalati eredménnyel jellemezzük. (A vállalati eredmény a VIII. sz. mintalap szerint számítandó.) A mutatót a teljes üzembehelyezés utáni 1—5 évekre prognosztizált árakon kell számítani. 13.2 A beruházások népgazdasági szemléletű gazdaságosságát az alábbi számítási módszerrel kell értékelni: A népgazdasági szemléletű értékeléshez a beruházás révén keletkező teljes tiszta jövedelmet kell meghatározni és a fejlesztési költséghez viszonyítani. E mutatószám — az egységesen megállapított és minimális évi hozamnak tekintett kamat alkalmazásával — azt fejezi ki, hogy a beruházás ráfordításai az egységesen megválasztott időhorizonton belül hányszor térülnek meg a képződő társadalmi tiszta •jövedelemből. A tiszta jövedelem realizálása és a fejlesztési költségráfordítás is különböző években történik. Ezért a viszonyítást a kamatos kamatszámítás alkalmazásával (diszkontálással) kell elvégezni. Az egységesen alkalmazandó kamatláb mértéke 12%. Mivel a mutató meghatározásakor az értékcsökkenési leírást jövedelemnek tekintjük, a pótló beruházások költségeit a jövedelem terhére kell számításba venni. Az eredeti és pótló beruházásokkal létrehozott eszközök maradványértékével viszont a ráfordítások csökkentendők. A gazdasági vizsgálat egységesen alkalmazandó időhorizontja a kivitelezés (megvalósítás) kezdetétől számított 15 év. A mutató kiszámításához az alapadatok évenkénti értékeit erre az időszakra kell meghatározni, figyelembe véve a reálisan várható változásokat. Á következő mutató határozandó meg: 15 2 (Jt — Ept) : 0,89' i = 1 D = :———-—— • Ft/Ft 15 ; 2? (Ejt 2 0,89') — Em z 0,18 i = 1 ahol: _ *6 ' Jt tiszta jövedelem az i-ik évben; Ept pótló beruházások költsége az i-ik évben; E/j fejlesztési költség az i-ik évben; Em eszközök maradványértéke a 15-ik év végén. X diszkontszámítás 1+j J képlete ^helyettesített értékkel szerepel; a 12%-os kamatlábnak (j = 0,12) megfelelően 0,89* T- illetve a 15-ik év esetében 0,18 — tényezővel. Az alapadatok nagyrészét a tartalmi előírások szerint megállapított — vállalati szemléletű — adatok képezik. A további adatokat az alábbiak szerint kell meghatározni. A tiszta jövedelem meghatározása (J<): A realizált tiszta jövedelmet a következő képlet alapján kell megállapítani: Ji = Ti — (A/ + Mi + CÍ) Ft/év ahol: Ti értékesítési árbevétel az i-ik évben; Ai anyagok költsége az i-ik évben; Mi munkabér költsége az i-ik évben; CÍ egyéb költségek a tiszta jövedelem jellegű elemek és az amortizáció nélkül az i-ik évben. Az egyes tényezők értékét az alábbiak szerint kell meghatározni: Értékesítési árbevétel és anyagköltségek (Ti és Ai) A beruházások eredményeként jelentkező termelés értékesítési árbevételét, valamint a termeléshez szükséges anyagok költségét a tényleges export, illetve import keretében a hazai gyártelep alkalmazandó (ennek hiányában: feltételezhetően alkalmazható) várható kötési árakon kell számba venni. Az olyan termékeket és anyagokat, amelyek gyakorlatilag nem lehetnek nemzetközi munkamegosztás tárgyai, a várható hazai áron kell értékelni. Dollár-viszonylatú értékesítésnek kell tekinteni és tőkés export áron kell értékelni: — a tőkés viszonylatú értékesítést; — azt a belföldi értékesítést, amelyre vonatkozó szükségleteket az adott beruházás nélkül sem belföldről, sem szocialista importból kielégíteni nem lehet (tőkés import helyettesítés). Rubel-viszonylatú értékesítésnek kell tekinteni és szocialista export áron kell értékelni — a szocialista viszonylatú értékesítést; — azt a belföldi értékesítést, amelyre vonatkozó szükségleteket szocialista viszonylatú importból is ki lehet elégíteni (szocialista import helyettesítés). Fentiek értelemszerűen alkalmazandók az anyagok import árakon történő meghatározásánál is, a várható relációk figyelembevételével. A várható kötési árakat az egységes átszámítási kulccsal kell forintra átszámítani. A számítások során szubvencióval, termelési adóval, vámmal és import forgalmi adóval nem szabad számolni. Munkabér költsége (Mi) A jövőben várható létszám, illetve munkaerő struktúra változást a számítások során egységesen évi 5% átlagbér emelkedéssel kell figyelembe venni. Ugyanakkor az adott beruházásnál a további fejlesztő beruházások nélküli termelékenység