Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 23. szám
778 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám növekedéséből eredő, abszolút vagy relatív létszámcsökkenéssel kell számolni. Egyéb költség (C;) Egyéb költségként csak a népgazdasági szinten is ráfordításnak minősülő költségeket kell figyelembe venni. Népgazdasági szempontból nem minősülnek költségnek pl. a bérjárulékok, a vám, az adók és a telekhasználati díj, valamint a belföldi kamat. A költségek között nem szabad számításba venni az értékcsökkenési leírást sem. A pótló beruházások költsége (Epí) Az időhorizonton belül várhatóan felmerülő pótló beruházások reálisan tervezett költségét részletesen elmezni és indokolni kell. Táblázatban összesítve tüntetendő fel, hogy e címen melyik évben és milyen nagyságú költség merül fel. A fejlesztési költsége (E/,) A fejlesztés költségeként — a beruházási javaslat előirányzatai alapján — a beruházási és a tartósan lekötésre kerülő forgóeszköz költségeket, valamint a tartalék összegét kell számításba venni évenként. A beruházási költség összegéből levonandók a vám és az egyéb tiszta jövedelemelemek. A külföldi eszközökkel megvalósuló beruházásoknál (pl. közös beruházás, külföldi hitelből megvalósuló beruházás) a konkrét adatokkal kell számolni. Külföldi hitel esetén például ráfordításként nem a globális kölcsönfelvételt, hanem az esedékesség időpontjában felmerülő törlesztési, illetve kamatfizetési kötelezettséget kell — az időhorizonttól függetlenül — figyelembe venni. A fejlesztési költség évenkénti összegének meghatározása — táblázatban összesítve — az anyaghoz csatolandó. Az eszközök maradványértéke (Em) A gazdasági számítás választott időhorizontja a kivitelezés (megvalósítás) kezdetétől számított 15. év végéig tart. Az eszközök maradványértéke ebben az időpontban az állóeszközök nettó értéke és a tartósan lekötött forgóeszközök összege. Az állóeszközök nettó értékét úgy kell megállapítani, hogy az eredeti és pótló beruházások eredményeként létrehozott állóeszközök bruttó értékéből az időhorizont végéig felmerült összes értékcsökkenési leírás költségét levonjuk. A számítást az anyaghoz mellékelni kell. A területi horizont kiterjesztése A népgazdasági szintű értékeléshez az alapberuházás fejlesztési költségét az V/a. sz. mintalapon feltüntetett kapcsolódó beruházások összegeivel meg kell növelni, függetlenül attól, hogy az alapberuházás helyszínén vagy más területen valósul meg. Amennyiben a kapcsolódó beruházás más igényeket is kielégít, összege ennek arányában csökkentendő. A területi horizont kiterjesztésének megfelelően kell a mutató többi tényezőjét is meghatározni. Az árprognózisok és a kockázat számbavétele A mutató tényezőinek meghatározásakor a tervezés időpontjának megfelelő állapotból kiindulva a megszerezhető információk alapján a jövőben várható értékeket kell számításba venni (pl. az anyag és a termék árának prognózisait szakértők — szükség esetén külföldi szakértők — bevonásával kell megállapítani, illetve ellenőriztetni). A jövőre vonatkozó adatok megállapítása csak kisebb-nagyobb pontatlansággal történhet. Ezért a bizonytalanság mértékét és a várható kockázat értékét részlesen elemezni kell. Az alapadatoknál egyenként vagy csoportonként fel kell tüntetni, hogy milyen bizonytalanság áll fenn. Különösen fontos a fejlesztési költség, az értékesítési árbevétel, valamint a fontosabb alapanyagok várható költségei, a megvalósítás és a termelés felfutása tervezett időtartama bizonytalansági határainak gondos becslése. A számítások végeredményeképpen prognosztizált árakon kell meghatározni és bemutatni a „D" mutató legvalószínűbben várható értékeit, valamint a reálisan várható legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb értékeit. 13.3 Devizakitermelési mutatók: Az 1 Rbl, illetve 1 $ kitermelésének költségét a beruházás teljes üzembehelyezése utáni 1—5 évekre prognosztizált árakon az alábbiak szerint kell kiszámítani: exportált termékek kalkulált belföldi árösszege Ft exportból származó árbevétel devizában (Rbl, ilL $) Áz adatok csak a beruházás eredményeként exportra kerülő termékek árbevételi adatait tartalmazzák. Az exportált termékek kalkulált belföldi áröszszege alapjaként a termelői ár szolgál. Ehhez hozzá kell adni az export következtében a magyar határig felmerült közvetlen költségeket (exportcsomagolás, fuvar), valamint a külkereskedelmi árrésben meghatározott kiadásokat. A nevezőbe az exportált termékek magyar határparitásban számolt nettó deviza árbevétele kerül rubelben, illetve szabad dollárban. Ennek megfelelően a bruttó export árbevételből le kell vonni az exportot közvetlenül terhelő, a külkereskedelmi árrésbe nem tartozó, devizában felmerült fuvarköltséget, jutalékot, valamint egyéb közvetlen költséget. A termékek export gazdaságossági mutatóit öszsze kell hasonlítani a fejlesztés előtti időszakban termelt hasonló termékek export gazdaságossági mutatóival, valamint átlagos értékeivel. 13.4 Fajlagos ráfordítás mutatók Áz alábbi mutatók a beruházás teljes üzembehelyezése utáni 1—5 évekre számítandók ki. a) Termékegységre eső fejlesztési költség:
