Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 16. szám

582 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16. szám [Az Mt. V. 42. §-ához és a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 22. §-a (4) bekezdéséhez] H. § A színháznál, a zene- és táncművészeti intézménynél, a moziüzemi vállalatnál, valamint a Magyar Cirkusz és Varieténél az éjszakai pótlékra jogosultság szempontjából a 22 óra utáni munka akkor minősül éjszakainak, ha az előadás, illetőleg a próba 22 óra után kezdődik, vagy ennek nagyobb része esik a 22 óra utáni időszakra. [Az Mt. 39. §-ához, az Mt. V. 43. §-a (1) bekezdéséhez, az Mt. 41. §-a (1) bekezdéséhez, a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 38. §-ához és a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 6. §-ához] 15. § A színház, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté alapteljesítmény szerint foglalkoztatott művészi, művészeti dolgozóinál az alapteljesítményszámot, a zene- és táncművészeti intézmény kötelező szolgálatszám (fellépésszám) szerint foglalkoztatott művészi, művészeti dolgozóinál pedig az éves kötelező szolgálatszámot (fellépésszámot) meghaladó munka minősül túlmunkának. 16. § (1) Az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus a heti kötelező óraszáma felét meghaladóan túlmunkára, illetőleg helyettesítésre nem kötelezhető. (2) A túlmunka elrendelésénél, illetőleg a helyettesítésre szóló kijelölés esetében a szakmai szempontokra és a pedagógusok arányos terhelésére kell figyelemmel lenni. (3) Órakedvezményben részesülő pedagógus, valamint a felügyelő túlmunkára nem kötelezhető; helyettesítésre nem jelölhető ki. 17. § Ha az oktatási intézmény ügyviteli dolgozójának a túlmunkavégzés ellenértékeként a munkaügyi szabályzat szerint szabadidő jár, azt lehetőség szerint a túlmunkavégzést követő tanítási szünetben, de legkésőbb a nyári szünidőben; a munkaügyi szabályzatban megállapított szabadidőátalányt pedig minden esetben a nyári szünidőben kell kiadni. [Az Mt. V. 49. §-a (1) bekezdésének c) és d) -pontjához és az Mt. V. 51. §-a (2) bekezdéséhez] 18. § A munkakör alapján járó évenkénti öt munkanap pótszabadság a művészi és a művészeti dolgozók, valamint a közkönyvtárak, a levéltárak, a múzeumok és egyes kutatóhelyek tudományos munkakört betöltő dolgozói közül a 3. számú mellékletben megjelölteket illeti meg. [Az Mt. V. 49. §-a (3) bekezdéséhez] 19. § (1) Az oktatót és a pedagógust az évi szabadságidejéből kötelező munkavégzésre legfeljebb tizenöt munkanapra a következő esetekben kell igénybe venni: a) az oktatási intézmény működési körében felmerülő nyári foglalkoztatás, b) felvételi bizottságban való részvétel^ c) továbbképzés, d) nevelőtestületi értekezlet, e) ünnepség szervezése, f) külföldi kongresszuson részvétel, valamint g) az oktatási intézmény vezetője által, az a)— f) pontokban foglaltakon túlmenően elrendelt, neveléssel, oktatással, foglalkoztatással összefüggő tevékenység végzése. (2) Óvónők esetében nem lehet eltekinteni az ü) bekezdésben meghatározott kötelező igénybevételtől, ha a szabadság miatti távollét az óvoda működése szünetelési idejének meghosszabbításával, a foglalkozási csoportok rendtartásban előírt gyermeklétszámát meghaladó mértékű összevonásával, vagy csak díjazott helyettesítéssel lenne megoldható. (3) A gyermekfelügyelő az Mt. V. 49. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaköri pótszabadság szempontjából nem minősül oktató, nevelő munkát végző dolgozónak. [Az Mt. V. 53. §-a (1) bekedéséhez] 20. § - Az oktatási intézmény dolgozója részére a munkatorlódás, betegség vagy más akadály miatt az esedékesség évében ki nem vett szabadság . az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon túl is kiadható. Az ilyen szabadságot azonban a legközelebbi időszaki szünet végéig ki kell adni. [Az Mt. V. 53. §-a (3) bekezdéséhez] 21. § (1) Oktatási intézményben a dolgozók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben kell kiadni. Ha a dolgozó a rendes szabadságát előre láthatóan hivatalos akadályoztatás, katonai szolgálat, szülési szabadság vagy egyéb ok miatt a nyári szünidőben részben vagy egészben nem tudja kivenni, akkor azt már a tavaszi, egyébként