Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 7. szám
152 TANACSQK KÖZLÖNYE 7. szám 4. az alsó- és középfokú oktatási intézménynél főfoglalkozásban álló pedagógusok részére más intézménynél végzett pedagógusi munkájukért kifizetett díjból: 6%, 5.65 a szakközépiskolában gyakorlati oktatást végzők, továbbá a művelődési miniszter utasítása alapján a középfokú oktatási intézményekben tanórán kívüli testnevelési és sporttevékenységet határozott időre szóló megbízás alapján végzők tiszteletdíjából — a munkaviszonyban foglalkoztatott edzők kivételével — 3%, 6. a pedagógiai tárgyú kiadványok terjesztésével foglalkozók részére kifizetett jutalékból: 3%, 7. a művelődési otthonokban (művelődési központ, művelődési ház, klubkönyvtár) munkaviszonyon kívüli jogviszonyban foglalkoztatott tisztségviselők (igazgató, művészeti vezető, könyvtáros stb.) járan- . dóságából: 3%, 8. a hatóság által összeírási, felmérési munkálatokban és az ezzel kapcsolatos adatok feldolgozásában foglalkoztatottak részére kifizetett díjból: 3%, 9. a meteorológiai adatok, talajvíz, vízállás feljegyzéséért és továbbításáért az ún. „észlelők" részére kifizetett díjból: 3%, 10. a sportversenyeken alkalmi megbízás alapján működő versenybírók és játékvezetők részére ugyanazon a napon és helyen kifizetett — 100 forintnál nagyobb összegű r- díjakból: 3%, 11.66 a nem belföldi illetőségű személyt megillető szerzői díjból: 20%, 12. az egyházi személyeket megillető javadalmakból (kongrua, stóladíj stb.): 1%, 13.67 a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédi munkaközösségi tag e munkából származó járandóságából eredő adóalap után, ha annak összege az évi 48 000 forintot nem haladja meg: 6%, 1467 az Országos Ügyvédi Tanács szabályzatában meghatározott, az .állami ünnepek alkalmával adható jutalomból: 6%. 65 A Vhr. 22. §-ához fűzött melléklet 5. pontja, a Vr/2. 23. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti helyébe lépett. 60 A Vhr. 22. §-ához fűzött melléklet 11. pontja, a Vr/2. 23. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amely az eredeti heyébe lépett. 67 A Vhr. 22. §-ához fűzött melléklet 13. és 14. pontja, a Vr/2. 23. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel az eredeti szöveg kiegészült. Vegyes rendelkezések Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 48/1981. számú közleménye a funkcionális követelményeket ki nem elégítő hibás építmények átadás-átvételéről A minisztériumi ellenőrzések során számos alkalommal megállapítást nyert, hogy egyes megrendelő szervezetek a funkcionális követelményeket ki nem elégítő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan épületeket (építményeket) is átvesznek. Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet arra, hogy a) a gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 56. §-a úgy rendelkezik, hogy: „a felek eltérő megállapodásának hiányában nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái (hiányai) miatt, amelyek'más hibákkal (hiányokkal) összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot". Az idézett rendelkezés lehetőséget nyújt a felek megállapodására, hogy a megrendelő jelentéktelen hibák esetén is megtagadhassa az átvételt, de nem értelmezhető úgy, hogy a felek megállapodhatnának a megrendelő feltétlen átvételi kötelezettségében, pl. ha a szolgáltatás hibái a rendeltetésszerű használatot akadály ózzák; b) a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának GKT 3/1978. számú állásfoglalásával módosított GKT 89/1973. számú állásfoglalása szerint a rendeltetésszerű használhatóságot elsősorban a szerződésben foglalt kikötéshez, illetve a szolgáltatás tárgyának a szerződésben meghatározott használati céljához viszonyítva kell megállapítani: c) az állandóan követett bírósági gyakorlat értelmében a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas építési munkaeredmény (épület, építmény) átvétele nem tekinthető joghatályosnak. A fentiekből következik, hogy a funkcionális követelményeket ki nem elégítő, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan épület (építmény) átadás-átvételre nem kerülhet. Ennek betartását más oldalról az épületek és egyes építmények haszná-* latbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló, a 14/1979. (VIII. 30.) ÉVM számú rendelettel módosított 3/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet is biztosítja, amennyiben 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás során a helyszínen köteles megvizsgálni, hogy — az építési munkát az építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek megfelelően végezték-e el, továbbá — az épület (építmény) az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-*2.