Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 7. szám

7. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 153 Az építésügyi hatóság a fenti feltételek hiányában a használatbavételi engedély megadását a 14 1979. (VIII. 30.) ÉVM számú rendelettel módosított 31977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet 4. §-ában előírt módon megtagadhatja. Dr. Pintér László s. k.. ÉVM Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter 347/1981. PM—IM számú együttes irányelve a kisvállalatok gazdasági ismérveiről A2 állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosításáról rendelkező 1981, évi 20. számú törvényerejű rendelet 7. §-ában intézményesített kisvállalatok létrehozásának elősegítése érdekében a kisvállalat gazdasági ismérveit a következőkben foglaljuk össze: L Kisvállalatok elsősorban a nagyüzemek tevékenységének kiegészítésére, háttéripari tevékenység végzésére, kisebb sorozatú speciális végtermékek előállítására, a lakossági szükségletek, mindenekelőtt a szolgáltatások iránti igények kielégítésére hozhatók létre. Az ilyen tevékenységet végző szervezetek számára a jellegüknek megfelelően egyszerűsített a szabályozás is. Kisvállalatot minisztérium, országos hatáskörű szerv és tanács, valamint — leányvállalatok esetében — vállalat alapíthat. A vállalat alapításakor a kisvállalattá történő minősítést az alapításra jogosult szervek egyedileg bírálják el. A kisvállalat alapítására vonatkozó szabályok azonosak az általános szabályokkal, azaz az alpítónak ha nem ő az ágazati miniszter — be kell szereznie az ágazati miniszter előzetes egyetértését, továbbá a pénzügyminiszter egyetértését is. A kisvállalatot elsősorban már meglevő üzemek, gyáregységek, telepek önálló vállalattá szervezésével lehet alapítani. Ennek elősegítéséhez a 42/1981. (IX. 28.) MT számú rendelettel módosított 4 1978. (I. 18.) MT számú rendelet Íj A. §-ában felruházott szervezetek (ágazati és funkcionális gazdaságirányító, a vállalat alapítására jogosult szervek, a Magyar Kereskedelmi Kamara, továbbá vállalat elkülönült belső szervezeti egysége, tröszti vállalat igazgatója stb.) élhetnek — a vállalat szervezetének módosítására irányuló — kezdeményezési jogukkal is. A kisvállalatra vonatkozó egyszerűsített gazdasági szabályozási, elszámolási, számviteli és statisztikai adatszolgáltatási rendszerben leányvállalatok is működtethetők. A kisvállalattá minősítésnél az alábbi szempontokat kell különösen mérlegelni: a) Az adott tevékenység számottevően kisebb létszámmal és eszközértékkel végezhető, mint ami az azonos szakágazatba tartozó vállalatokra, illetve az azonos tevékenységet végző más gazdálkodó szervezetekre átlagosan jellemző. b) Az igények, a kereslet gyors változása, a technológiai és technikai adottságok miatt a termelés, a szolgáltatás kisvállalati formában gazdaságos; a kisvállalat létrehozása a nagyüzem számára gazdaságtalan termelés visszaszorítását, a kisvállalatnál az önálló kezdeményezés, vállalkozás kibontakozását eredményezné. c) A piac változó igényére való gyors reagálás szükségessé teszi a személyes felelősségvállalást, a kezdeményezőkészségnek kockázatvállalással párosuló, a soklépcsős döntési rendszertől mentes kibontakozását. A gazdasági döntésekkel együttjáró kockázat, illetve e döntések eredményeként a keletkező előnyök közvetlenül kimutathatóak (jelentkeznek) a vállalatnál. d) A tevékenység területileg koncentráltan, általában egy telephelyen folytatható, a szervezeti felépítés egyszerű. Az irányítás az igazgató részéről közvetlen lehet, nem igényel bonyolult adminisztrációt. II. A kisvállalat létrehozása valamennyi ágazatban indokolt lehet, a következő tevékenységeket különösen célszerű ilyen szervezeti formában ellátni Az iparban például: — ipari szolgáltatások (gépek és gépi berendezések javítása, közlekedési eszközök javítása sib\ — a lakossági személyi szolgáltatások (vegytisztítás, fodrászat stb.), — műszeripar, fémtömegcikkipar, — festékipar, háztartási és kozmetikai vegyipar, gumiipar, műanyagfeldolgozó ipar, — épületasztalos ipar, bútoripar, egyéb fafeldolgozó ipar, nyomdaipar, — textilipar, bőr-, szőrme- és cipőipar, textilruházati ipar, kézmű- és háziipar. Az építőiparban; az épülefelújítás, épület javító, karbantartó szolgáltatás, építési szak- és szerelőipar, nem telepszerű lakásépítés, építőipari tervezés, beruházások szervezése és lebonyolítása. Az élelmiszeriparban: sütőipar, húsipar, tartósítóipar, édességipar, konzervipar. A belkereskedelemben elsősorban: kereskedelmi szolgáltatás (pl. használtcikk, kereskedés, különböző cikkek kölcsönzése, zálogtevékenység, reklám- és propagandatevékenység), kiskereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom (utazási irodai, szálláshelyfoglalási és értékesítési, rendezvényszolgálati feladatok), speciális igényeket kielégítő ügynöki irodai tevékenység. A közlekedésben: erdei és egyéb kisvasúti közlekedés, függőpálya üzemeltetés, közúti árufuvarozás, személyszállítás, belvízi (folyami vagy tavi) személyszállítás és árufuvarozás, kompfuvarozás, belföldi szállítmányozás. P észügy miniszter Igazságügyminiszter