Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 3. szám

64 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám 2. Véleményezési jog [az 1971. IV. tv. 18. § c) pontja alapján]: — elsősorban a fiatalokat érintő, helyzetüket alapvetően meghatározó tanácsrendeletek, tanácsi határozatok és intézkedések kiadásánál; — az Ifjúsági Törvény helyi, megyei (fővárosi) végrehajtását szolgáló ifjúságpolitikai terv (kon­cepció) kiadásánál, módosításánál; —• a középtávú költségvetési és fejlesztési terv, község- és városrendezési terv, valamint minden, a fiatalok élet- és munkakörülményeinek alakulá­sát alapvetően meghatározó, illetőleg befolyásoló hosszútávú fejlesztési terv, koncepció kidolgozásá­nál; — az ifjúság vagy egyes rétegei helyzetének át­fogó értékelésénél; — a megyei középszintű ifjúsági parlament be­számolójának elkészítésénél; — tanácsi ifjúsági bizottság tagjainak jelölésé­nél, a városi tanácsok, járási hivatalok ifjúsági fe­lelőseinek megbízásánál, a megyei ifjúsági titkár kinevezésénél és tevékenységük megítélésénél; — az ifjúsági klubtanács tagjainak megbízásá­nál, tevékenységük megítélésénél; — középfokú nevelési-oktatási intézmények igazgatójának (igazgatóhelyetteseinek) kinevezésé­nél, megbízásánál, felmentésénél, minősítésénél, kitüntetésénél (miniszteri és annál magasabb); — közművelődési intézmények programjának kialakításánál; — ifjúsági létesítmények (ld. 1. pont) vezetőinek kinevezésénél, felmentésénél, minősítésénél, jutal­mazásánál, illetve fegyelmi felelősségre vonásá­nál; — többségében fiatalokat érintő társadalmi munkaakció szervezésénél; — lakáskiutalási névjegyzék összeállításánál (a társadalmi bizottságokban való részvétel útján); — építési telek kijelölésénél, tartós használatba­adási névjegyzék összeállításánál (ahol van, ott a társadalmi bizottságokban való részvétel útján); — egyéb, a fiatalokat közvetlenül érintő kérdé.­sekben. Testületi döntés esetében az előterjesztésért fe­lelős tanácsi szerv az illetékes KISZ-bizottság vé­leményét az előkészítés során szerezze be. A KISZ-bizottság eltérő véleményét az előterjesztő köteles jelezni és alternatív határozati javaslatként a testület elé terjeszteni. Egyéb esetben a KISZ­bizottság véleményének figyelmen kívül hagyását érdemben meg kell indokolni. 3. Ellenőrzési jog [az 1971. IV. tv. 18. § c) pont alapján]: Az illetékes KISZ-bizottság az ifjúsággal kapcso­latos jogszabályok végrehajtásáról tájékozódhat, il­letve tájékoztatást kérhet a tanácsi tisztségvise­lőktől, a szakigazgatási szervek vezetőitől és felelős munkatársaitól, a tanácsi intézmények és gazdál­kodó szervek vezetőitől, akik — jogszabályok által meghatározott körben — kötelesek a tájékoztatást megadni. Vonatkozik ez elsősorban a fiatalok — foglalkoztatására; — kulturális, szociális, egészségügyi ellátására; — tanulmányi, munka- és életkörülményei ala­kulására. 4. Felszólalási jog [az 1971. IV. tv. 27. § (2) c) pontja alapján): Az illetékes KISZ-bizottság ellenőrzési jogának gyakorlása, továbbá a KISZ-hez érkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok alapján eljá­rást kezdeményezhet a tanácsi szerveknél az ifjú­ság (és az egyes fiatalok) érdekeit és törvényes jogait sértő intézkedések ellen. Az eljárás eredmé­nyéről tájékoztatást kell adni a felszólaló KISZ­bizottság részére. 5. Kezdeményezési jog [az 1971. IV. tv. 27. § (2) b) pontja alapján]: A KISZ-bizottság a fiatalokat érintő, tanácsi ha­táskörbe tartozó bármely közérdekű kérdésben ja­vaslatokat terjeszthet elő, intézkedések megtételét indítványozhatja, amelyeket az illetékes tanácsi szerveknek meg kell vizsgálniuk, és ennek ered­ményéről érdemben tájékoztatást kell adni a kez­deményező KISZ-bizottság részére. 6. A KISZ-bizottságok jogosultak képviselni a tanácsi szervek előtt az illetékességi területükön élő, dolgozó és tanuló valamennyi fiatal érdekeit. A gyermekkorosztályt, a gyermekeket érintő kérdésekben az illetékes KISZ- és úttörőszerveze­tek (szervek) együttesen, illetve az úttörőszerveze­tek (szervek) önállóan gyakorolják az érdekképvi­seleti, érdekvédelmi jogosítványokat. II. A KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi jogosítványait szintenként az alábbi KISZ-bizottságok (szervezetek) gyakorolják 1. Községi (nagyközségi, községi közös) tanácsi szervek tekintetében: a) a KISZ községi (nagyközségi, községi közös) bizottsága; b) községi bizottság hiányában, több KlSZ-alap­szervezet esetén a lakóhelyi alapszervezet, illetve a KISZ járási bizotsága (városkörnyéki község ese­tében a KISZ városi bizottsága) által kijelölt, koor­dinációs feladatokkal megbízott alapszervezet; c) egy alapszervezet esetén az adott alapszer­vezet. 2. A megyei tanács végrehajtó bizottságának járási hivatala tekintetében a KISZ járási bizott­sága (értelemszerűen csak a járási hivatal hatás­körébe utalt kérdésekben). 3. A fővárosi kerületi tanácsi szervek tekinte­tében a KISZ kerületi bizottsága. 4. A városi tanácsi szervek tekintetében a KISZ városi bizottsága. 5. A megyei (fővárosi) tanácsi szervek tekin­tetében a KISZ megyei (budapesti) bizottsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom