Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

ll54 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám illetőleg nem lehet több, mint a gyermekintézményt kezelő (üzemeltető) részére átutalt öszszeg. (5) A (2) bekezdésben meghatározott összegen felül közvetlenül a jóléti és kulturális alapba kell helyezni a jóléti és kulturális alapból fenntartott intézmények (pl. üdülők) bevételeit (beleértve a más vállalattól, szövetkezettől kapott jóléti és kulturális célú átutalásokat és a dolgozók befizetéseit is), valamint a külön jogszabályban meghatározott központi alapból a takarékszövetkezetnek juttatott jóléti célú összegeket. (6) A jóléti és kulturális alap kiegészíthető a jutalmazási alapból. (7) Ha a jóléti és kulturális alap kiadásai meghaladják a (2) és (4)—(6) bekezdések szerint képezhető, valamint a korábbi években fel nem használt összeget, a szövetkezet köteles a hiány mértékéig a jutalmazási alapjából azt kiegészíteni, még abban az esetben is, ha emiatt jutalmazási alaphiánya keletkezik, illetve az alaphiány nő. (8) A jóléti és kulturális alap fel nem használt része a következő években felhasználható. A jóléti és kulturális alap felhasználása 4. § (1) A szövetkezet a jóléti és kulturális alapiát a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére a következő jogcímeken használhatja fel: a) a jóléti intézmények (üdülők) — beleértve a gyermekintézményeket is — fenntartási és üzemeltetési (továbbiakban: működtetés), valamint állóeszköz-fenntartási költségeinek fedezésére; b) kedvezményes üzemi étkeztetésre; c) segélyekre; d) szociális, kulturális és sportcélokra; e) a dolgozók üdültetésére, valamint f) egyéb, külön jogszabályban meghatározott és az alapot terhelő szociális, kulturális kifizetésekre. (2) A takarékszövetkezet jóléti és kulturális alapjából más szervezetnél működő intézmény működtetéséhez az (1) bekezdés a)—b) és d)—e) pontjában meghatározott célokra hozzájárulást adhat. (3) Á takarékszövetkezet munkaügyi szabályzatában kell meghatározni a felhasználható jóléti és kulturális alap kereteit, illetve összegét, és ezen belül az (1) bekezdés a)—b) és f) pontokban felsoroltak esetében felhasználási jogcímek szerinti részletezését és egymás közötti arányát is. (4) A takarékszövetkezet — a szakszervezeti szerv véleményének meghallgatásával — dönt a kedvezményes üzemi étkeztetésre és a gyermekintézmények üzemeltetésére felhasználható rész, valamint a jóléti intézmények (üdülők) állóeszköz-fenntartása tekintetében. Az alap további felhasználásáról — segély, szociális, kulturális és sportcélok, valamint üdültetés — a szakszervezeti szerv határoz a takarékszövetkezet igazgatósága véleményének kikérése után. (5) A takarékszövetkezet jóléti (szociális, kulturális és sport) intézményeket (állóeszközöket) — ideértve a meglevők fejlesztését, valamint az új létesítményekhez szükséges fogyóeszközök első beszerzését is — csak a rendelkezésre álló tartalékalapjából létesíthet (vásárolhat). Az érdekeltségi alapok képzése és felhasználása 5, § (1) A takarékszövetkezet érdekeltségi alapjai: a jutalmazási alap, a tagok érdekeltségi alapja, a tisztségviselők érdekeltségi alapja és a tartalékalap. (2) Az érdekeltségi alapok forrása az adózott nyereség, illetőleg az e jogszabályban vagy más jogszabályokban meghatározott jogcímek szerint az alapba helyezhető összegek. (3) Az érdekeltségi alapok képzésével és felhasználásával kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a Pénzintézeti számiakeret (takarékszövetkezetek részére) tartalmazza. A jutalmazási alap 6. § (1) Az adózott nyereségből képzett jutalmazási alap a bérköltség legfeljebb hat százaléka lehet. A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakra kifizetett összeggel a jutalmazási alap az adózott nyereség terhére túlléphető. (2) A jutalmazási alap javára kell elszámolni a takarékszövetkezet jutalom jellegű bevételeit (pl. a munkaversenyben elért eredményekért kapott jutalom). (3) A takarékszövetkezet a jutalmazási alapot sorrendben a) a progresszív nyereségadó teljesítésére; b) a jóléti és kulturális alaphiány kiegyenlítésére; c) a munkaügyi szabályzatban meghatározott év végi jutalmak, prémiumok és egyéb jutalmak kifizetésére; d) újítási, (találmányi, közreműködői) díjakra és a műszaki fejlesztést szolgáló — nyilvánosan meg nem hirdetett — pályázatok díjazására; e) tanulmányi ösztöndíjakra; f) vissza nem térülő lakásépítési támogatásra, valamint g) a jogszabályok által meghatározott egyéb célokra használhatja fel.