Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)
1982 / 35. szám
35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1105 30.) MT számú rendelet és a 9/1981. (IV. 2.) MT számú rendelet, valamint a 48/1981. (X. 27.) MT számú rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet végrehajtásának szabályait — a részesedési alap felhasználásának és a bérszabályozás rendjének szabályait kivéve — az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, az Állami Bérés Munkaügyi Hivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok és a szövetkezetek részvételével működő jogi személyiségű gazdasági társulások esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Melléklet a 61/1982. (XI. 30.) MT számú rendelethez A pénzügyminiszter állapítja meg a következő gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozási rendszerét: 1. Kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok. 2. Kulturális szolgáltatás ágazatba és a gyógyszer-kiskereskedelem szakágazatba sorolt, valamint az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó vállalatok. 3. A lakásszolgáltatás ágazatba tartozó önálló ingatlankezelő vállalatok. 4. Költségvetési üzemek. 5. A vállalati gazdasági rend szerint működő kutatóintézetek és műszaki fejlesztő vállalatok és a vállalati kutatóhelyek. 6. Pénzintézetek, beleértve a takarékszövetkezeteket is. 7. A 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet 1. §-ának a) és b) pontjában felsorolt szervezetek. 8. A külkereskedelmi ágazatba sorolt vállalatok. i 9. A geodéziai és térképészeti vállalatok, a Kartográfiai Vállalat. 10. A Magyar Villamos Művek Tröszt. 11. A kisvállalatok. A pénzügyminiszter állapítja meg a külföldi érdekeltségekből származó jövedelmek után fizetendő adó mértékét és módját A Minisztertanács 62/1982. (XI. 30.) számú rendelete a vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről I. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat). II. A vállalati bérszabályozás rendszere 2. § (1) A bérszabályozási rendszer célja, hogy a dolgozók kollektív anyagi érdekeltségére építve, a vállalatokat hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözze, egyúttal járuljon hozzá a keresetként kiáramló vásárlóerő tervszerű szabályozásához. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt cél megvalósítása érdekében a következő bérszabályozási formák alkalmazhatók: a) vállalati jövedelmezőségtől függő bérszabályozás, b) központi bérszabályozás. (3) A vállalatnál alkalmazandó bérszabályozási formát a Központi Statisztikai Hivatal egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti besorolás alapulvételével kell meghatározni. A vállalatnál alkalmazott bérszabályozási forma csak kivételesen változtatható. (4) Az általánosnál szigorúbb feltételrendszer vállalása esetén a vállalat saját döntése alapján is alkalmazhatja a központi bérszabályozást. 3. § (1) A vállalat által megvalósított bérszínvonalnövekedést a részesedési alap adójával együttesen meghatározott adó (progresszív nyereségadó) terheli. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt adó forrása a részesedési alap. 4. § A vállalat a megvalósított bérfejlesztés adója alól mentesül:
