Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1106 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám a) a jövedelmezőség színvonala szerint, illetve — központi bérszabályozásban — a központilag engedélyezett mértékig, b) a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás mértékétől függően, c) jogszabályban meghatározott egyéb jogcímen. 5. § A bérszabályozás rendszerének részletes szabályait — ide értve az adóelengedés jogcímeit is — az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben állapítja meg. 177. A részesedési alap felhasználása 6. § A részesedési alapnak a progresszív nyereségadó teljesítése után fennmaradó részét a vállalat — jóléti és kulturális alaphiány kiegyenlítésére, majd — prémiumok, jutalmak és év végi részesedés kifizetésére, — újítási díjakra és a műszaki fejlesztést szolgáló — nyilvánosan meg nem hirdetett — pályázatok díjazására, — a jóléti és kulturális alap kiegészítésére, — tanulmányi ösztöndíjakra, — vissza nem térülő lakásépítési támogatásra, valamint — a jogszabályok által meghatározott egyéb célokra használhatja feL 7. § A részesedési alap felhasználására vonatkozó részletes szabályokat az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a külön jogszabályban meghatározott esetekben az ágazati miniszterrel egyetértésben — állapítja meg. ÍV. A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszere 8. § (1) A vállalatok magasabb vezető állású, ipari szövetkezetnél magasabb vezetői munkakört betöltő (a továbbiakban együtt: magasabb vezető állású) dolgozói részére vállalati jövedelmezőségi mutatóhoz kötött éves prémiumfeladatot kell kitűzni, valamint részükre éves tevékenységük átfogó értékelése alapján jutalom fizethető. (2) A magasabb vezető állású dolgozó az alapbérét, ipari szövetkezeteknél alapmunkadíját (a továbbiakban: alapbér), valamint az (1) bekezdésben megjelölt prémiumot és jutalmat meghaladóan egyéb díjazásban — jogszabályban meghatározott eseteken kívül — nem részesülhet. 9. § (1) A prémiumfeladat alapjául q vállalati jövedelmezőségi mutató tárgyévi és az azt megelőző két évi átlagát kell előírni. (2) Azokon a területeken, ahol nyereségérdekeltség nem, vagy csak korlátozottan érvényesíthető, illetve ahol a gazdálkodás hatékonysága javítása mellett más gazdaságpolitikai célok érvényesítése elsődleges, a felügyeleti szerv javaslata alapján a miniszter az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben más mutató vagy prémiumfeladat (prémiumszorzó) alkalmazását is engedélyezheti. 10. § (1) A magasabb vezető állású dolgozó tevékenységének átfogó értékelésén alapuló jutalom mértékét, a jutalmazás szempontjait — a népgazdasági terv célkitűzései, az ezek végrehaitását szolgáló központi rendelkezések és az ágazatpolitikai célok figyelembevételével — a felügyeleti szerv határozza meg. A jutalmazás szempontjaira a miniszter központi előírásokat adhat. (2^ A komplex jutalmazásra fordított összeg a felügyeleti szerv (szövetkezetek esetében a megye) szintjén nem haladhatja meg a felügyeleti szerv által kinevezett (választott) magasabb vezető állású dolgozók átlagos évi alapbére 20 százalékát. 11. § (1) A magasabb vezető állású dolgozó éves prémiumának és a tevékenység átfogó értékelésén alapuló jutalmának forrása — eltérő rendelkezés hiányában — a városi-községi hozzájárulással — szövetkezetnél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági