Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 35. szám

1104 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám e) az általános nyereségadó, f) a 81/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet szerint képzett eredményérdekeltségi fedezet összegével kell csökkenteni és az ezután fennmaradó összeg arányában — a jogszabályban előírt mértékben, az ott meghatározott színt eléréséig — képez a vállalat kötelező tartalékalapot. (2) A vállalat kötelező tartalékalapját — viszszapótlási kötelezettséggel — veszteség rendezésére, az általános nyereségadóval és kötelező tartalékalap-képzéssel, valamint visszapótlási kötelezettséggel csökkentett nyereség kiegészítésére, az érdekeltségi alapok hiányának rendezésére és egvéb, jogszabályban meghatározott célra használhatja fel. Érdekeltségi alapok 13. § (1) A vállalat a jogszabályok előírásainak figyelembevételével, a szakszervezet vá^ilati szerve, ipari szövetkezeteknél a szövetkezeti bizottság véleményét kikérve, dönt arról, hogy a városi és községi hozzájárulással — szövetkezeteknél az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is—, külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettségekkel, továbbá az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap-képzéssel csökkentett, az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt, a minimális részesedési alapképzéssel, valamint a vállalati magasabb vezető állású dolgozók prémiumával, jutalmával, a kötelező tartalékalap visszapótlással csökkentett és a kötelező tartalékalap igénybevétellel növelt nyereség mekkora hányadát fordítja fejlesztési, részesedési és lakásépítési alap képzésre. (2) Ha a vállalat — az (1) bekezdésben foglaltak szerint — a nyereséget nem kívánja fejlesztési, részesedési Vagy lakásépítési alapra a mérlegkészítés időpontjában felosztani, a fel nem osztott részből elkülönített tartalékalapot képez. (3) A vállalat az elkülönített tartalékalapot a fejlesztési és a részesedési alapra vonatkozó szabályok szerint — a tárgyévben és az azt követő években, év közben is — felhasználhatja, vagy jogszabályi előírások alapján más vállalatoknak átadhatja. (4) A magasabb vezető állású dolgozók éves prémiumának és komplex értékelésen alapuló jutalmának forrása — eltérő rendelkezés hiányában — a városi és községi hozzájárulással — szövetkezeteknél, szövetkezeti vállalatoknál és ezek jogi személyiségű gazdasági társulásainál az érdekképviseleti szervek fenntartási hozzájárulásával is, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra történő befizetéssel is —, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval és a kötelező tartalékalap-képzéssel, valamint a minimális részesedési alapképzéssel csökkentett és az elkülönített tartalékalap igénybevétellel növelt nyereség. A fejlesztési alap 14. § (1) A fejlesztési célú pénzeszközeit a vállalat alapvetően állóeszközeinek pótlására és bővítésére, valamint forgóeszközeinek bővítésére fordíthatja. Ha a vállalat a fejlesztési alapot terhelő egyéb kötelezettségeinek eleget tett, fejlesztési alapját — a pénzügyminiszter által meghatározott módon — más vállalatnak, intézménynek vagy tanácsnak, szövetkezetnek, szövetkezeti vállalatnak, jogi személyiségű gazdasági társulásnak és szövetkezeti érdekképviseleti szervnek is átengedheti. (2) A fejlesztési alap pénzügyi forrásairól és felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik. A részesedési alap 15. § (1) A részesedési alapot — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével és más jogszabály előírásainak figyelembevételével — a vállalati dolgozók anyagi ösztönzésére és külön jogszabályban meghatározott célokra, valamint kötelezettségek teljesítésére kell fordítani. (2) A vállalat a részesedési alapból — külön jogszabály szerint — progresszív nyereségadó befizetést köteles teljesíteni. (3) A részesedési alapba kell helyezni a külön jogszabályban meghatározott egyéb összegeket is. Lakásépítési alap 16. § A vállalat a fejlesztési és részesedési alapot terhelő kötelezettségeinek teljesítése után rendelkezésre álló nyereségéből — külön jogszabályban meghatározott módon — lakásépítési alapot képezhet. Záró rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet 1983. január 1. napján lép hatályba, egvidejűleg a 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet és az azt módosító 45/1980. (X.