Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE • 1043 KB—MT határozatban megfogalmazott társadalompolitikai célok megvalósításában az ország lakásállományának több mint egyötödét kitevő tanácsi kezelésű lakások folyamatos és tervszerű fenntartása és üzemeltetése az új lakások építésével azonos fontosságú feladat. A lakásállomány fenntartásához fűződő társadalompolitikai célokra figyelemmel, szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy a bérlakásban lakók a lakóházüzemeltetés és karbantartás feladatait, vagy azok egy részét maguk szervezzék meg, s ehhez rendelkezzenek a lakbér arányos részével, továbbá erősíteni kell mind a kezelési, mind a fenntartási tevékenységnél a társadalmi ellenőrzést. A lakásügyi jogszabályok [az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 63. $-a. a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 2. §-a és a 17/1972. (V- 13.) ÉVM sz. rendelet 4. §-a] is lehetőséget adnak arra, hogy a bérlők a bérbeadót terhelő kötelezettségeket — írásbeli megállapodás alapján — a lakbér elengedése vagy mérséklése ellenében egészben vagy részben magukra vállalják. Kívánatos, hogv erre szervezetten, az érdekelt bérlők közössége (a továbbiakban: bérlőközösség) formájában kerüljön sor. A tanácsi ingatlankezelő szervezetek működésében és tevékenységében tapasztalt hiányosságok és gondok megszüntetése és a növekvő feladatok kívánt színvonalon történő elvégzése érdekében bérlőközösségeket indokolt szervezni. A jelen irányelv célja, hogy útmutatást adjon a bérlőközösség létrehozásának és működésének általános követelményrendjéhez, valamint azok egységes elvek szerinti megszervezéséhez. A bérlőközösség kialakításánál követelmény, hogy a társadalmilag és gazdaságilag fontos ingatlankezelési szolgáltatásnál javuljon a színvonal, megvalósuljon a lakossági bejelentések gyors, egyszerű intézése, a javítási munkák szakszerű és jó minőségben történő elvégzése, a kezeléssel összefüggő feladatok takarékos ellátása, valamint az ingatlankezelő szervezet és a bérlők együttműködésének erősödése. További követelmény, hogy a felújítások előkészítésénél és kivitelezésénél a tapasztalt hiányosságok, pazarlások, az indokolatlan többletköltségek megszüntetése, a munkavégzés fokozottabb ellenőrzése, a bérlőközösség közreműködése és ellenőrzése révén javuljon a kivitelezési munkák minősége és a vállalatok költséggazdálkodási fegyelme. A központi határozatokban, illetve irányelvekben megfogalmazott követelmény, — mely szerint a lakóház üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákba a bérlők egy részét szükséges bevonni — fokozatosan valósítható meg. Cél, hogy 1983-tól fokozatosan alakuljanak a bérlőközösségek a feladatvállalás és a kísérleti szervezetek tapasztalatainak felhasználásával. Indokolt, hogy a tapasztalatokat a végrehajtó bizottságok értékeljék és tegyék meg a szükséges intézkedéseket, továbbá jelezzék azokat a kérdéseket, amelyek megoldásához központi intézkedés szükséges. A bérlőközösségek kialakításának feltétele, hogy mint gazdálkodó egységek (általában egy-egy épület esetében) rendelkezzenek az egyes lakások bérletéért (használatáért) befizetett öszszeg (lakbér) — normatív alapon kialakított üzemeltetési és karbantartási célokat szolgáló hányadával. Javasolható, hogy az épület karbantartásával, megóvásával, tisztántartásával, az üzemeltetési feladatok ellátásával az ingatlankezelő szervezet rugalmasan alkalmazkodó kisebb szervezeteket bízzon meg (pl. polgári jogi társaság, gazdasági munkaközösség), amelyben a bérlők személyes munkájukkal is részt vehetnek. II. A bérlőközösség létrehozásának általános kérdései 1983. évtől — a lakbérek rendezésével összhangban, — a működésük szervezeti és egyéb feltételeinek megteremtésével fokozatosan lehet az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátására megállapodást kötni, (épület, külső-belső részének tisztántartása, kapuzárás stb.). Ez történhet — a vállalt feladatoktól függően — az ingatlankezelő szervezet és egy-egy vagy több bérlő megállapodása alapján, továbbá bérlőközösség útján. Alapvető cél, hogy ennek során az egyéni és a közösségi érdek jobban öszehangolódjék és a feladat különösebb adminisztráció nélkül megoldható legyen. Lehetővé kell tenni a bérlők számára, hogy az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátási formáját, szervezetét maguk választhassák meg. A bérlőközösség létrehozása és hatáskörének fokozatos bővítése a lakbérbevételek takarékos felhasználására, az épületek (lakások) állagának fokozottabb megóvására ösztönöz. Ezzel egyidejűleg nagyobb nyilvánosságot és lehetőséget is biztosít a bérlők részére az ingatlankezelő szervezet tevékenységének megismerésére, ellenőrzésére. Bérlőközösséget egy adott épület valamennyi lakója, vagy az ott lakók egy része is létrehozhat. Utóbbi esetben nincs szükség valamennyi bérlő hozzájárulására. A bérlőközösség a tagok (bérlők) önkéntes elhatározásán alapul, annak létrehozására a bérlők nem kötelezhetők. Arra a bérlőre, aki a társasági szerződésben nem vállal kötelezettséget, a bérlőközösség intézkedései nem vonatkoznak. A kilépés feltételeit megállapodásban kell rögzíteni. Minden alapvető kérdésben — az adott szervezeti formára vonatkozó jogszabályi előírás szerint — a tagság dönt. A választott szervezeti forma keretében gondoskodik működésének és gazdálkodásának folyamatos ellenőrzéséről. A bérlőközösség kialakításánál a helyi viszonyokból igényekből szükséges kiindulni. Figyelemmel a lakásállomány műszaki állagára, felszereltségére, a kialakult kezelési rendszerre, a bérlők igényeire.