Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 35. szám
35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 841 24. § (1) A kisvállalatnál az általános nyereségadó alapja a városi-községi hozzájárulással csökkentett mérleg szerinti nyereség. A kisvállalatra az „elszámolás (érdekeltségi) alapjául szolgáló nyereség" kifejezés helyett a „mérleg szerinti nyereség" kifejezést kell alkalmazni. (2) A kisvállalat az 5. § (1) bekezdésében meghatározottnál alacsonyabb mértékben is képezheti jóléti és kulturális alapját. (3) A kisvállalat — a szakszervezet véleményét kikérve — a városi-községi hozzájárulással az általános nyereségadóval, a kisvállalatok és kisszövetkezetek bérszabályozásáról, valamint dolgozóik anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott bérfejlesztési befizetéssel, valamint a vállalati magasabb vezető állású dolgozók jövedelmezőségi prémiumával csökkentett nyereségből fejlesztési és részesedési alapot képezhet. 25. § (1) A kisvállalat a tartalékolásra szolgáló összeget a különféle ráfordítások között számolja el. A tartalékalap felhasználásáról a kisvállalat dönt. A tartalékalap műszaki fejlesztési feladatok finanszírozására is felhasználható. (2) A kisvállalat a tartalékalapot fejlesztési alapjának vagy részesedési alapjának kiegészítésére a 2. § (2) bekezdésében foglalt adók megfizetése után használhatja fel. 26. § (1) A kisvállalat az általános nyereségadóval, a bérfejlesztési befizetéssel, a (3) bekezdés szerinti minimális részesedési alap-képzéssel és az ahhoz tartozó progresszív adóval, valamint a vállalati magasabb vezető állású dolgozók jövedelmezőségi prémiumának összegével csökkentett nyereségből képez fejlesztési alapot. (2) A kisvállalat az anyagi ösztönzés érvényesítése céljából — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — az általános nyereségadóval, bérfejlesztési befizetéssel, a magasabb vezető állású dolgozók jövedelmezőségi prémiumával csökkentett nyereség terhére a 15. § (4) bekezdésében előírt kötelezettségének biztosítása után, a 19. § szerinti progreszszív nyereségadó fizetése mellett részesedési alapot képezhet. (3) Ha a kisvállalat nyereséges, részesedési alap képzésre azonban a (2) bekezdésben leírt sorrend betartásával nincs lehetősége, a városi-községi hozzájárulással, a külön jogszabály szerint meghatározott fizetési kötelezettséggel, valamint az általános nyereségadóval, a bérfejlesztési befizetéssel csökkentett nyereségéből legfeljebb a bérköltség 2%-ának megfelelő minimális részesedési alapot képezhet. Ha a minimális részesedési alap a 19. §-ban leírtak alapján progresszív adó alá esik, egyidejűleg az adó fedezetét is biztosítani kell. A minimális részesedési alap és a progresszív adó összege az e bekezdésben meghatározott forrást nem haladhatja meg. (4) A kisvállalat által a (2)—(3) bekezdés szerint képzett részesedési alap felhasználását, ideértve a kifizetési jogcímeket is — az e rendeletben foglalt eltérésekkel — a 13/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet szabályozza. A részesedési alapból teljesítendő kifizetések kötelező sorrendje a következő: a) a jóléti és kulturális alaphiány rendezése, b) egyéb- jogszabályban meghatározott — kifizetések. 27. § (1) Ha a kisvállalat mérleg szerinti eredménye és a bérfejlesztési befizetés együttes összege negatív (továbbiakban együtt: veszteség), tartalékalapját a veszteség rendezésére köteles felhasználni. (2) A tartalékalap kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a kisvállalatnak az alábbi sorrendben be kell vonnia: a) szabad fejlesztési alapját és az arra jutó általános nyereségadó-visszatérítést; b) a képződő amortizációt. (3) A veszteségrendezésre felhasznált szabad fejlesztési alapra eső általános nyereségadót a költségvetés a fejlesztési alapba visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet felhasználni. (4) Az amortizáció bevonása a veszteség rendezésébe úgy történik, hogy a veszteséggel záró év utáni évben az elszámolt értékcsökkenésnek csak a veszteség rendezése után fennmaradó része osztandó fel központosított, illetve vállalatnál maradó amortizációra. (5) A kisvállalat — amennyiben a veszteség az (1)—(4) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető — hitelt kérhet. 28. § (1) Ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek a fejlesztési alapból nem teljesíthetők, a kisvállalatnak a következő sorrend szerint kell eljárnia: a) igénybe veszi — a veszteség rendezése után fennmaradó — tartalékalapját, általános nyereségadó-fizetési kötelezettség mellett; b) megvizsgálja a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségek csökkentésének, illetve a fejlesztési források növelésének lehetőségét; c) ha kötelezettségei között hiteltörlesztés is szerepel, kéri annak átütemezését.