Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 35. szám

842 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám (2) Ha a részesedési alapot terhelő kötelezettsé­gek és az ezek fedezetéül szolgáló részesedési alap képzéséhez kapcsolódó progresszív nyereségadó­fizetési kötelezettség együttes összegére nincs kel­lő fedezet, a vállalatnak igénybe kell vennie a veszteség és a fejlesztési alaphiány rendezése után fennmaradó tartalékalapját az általános és prog­resszív nyereségadó-fizetési kötelezettség mellett. Átmeneti intézkedések 29. § (1) A vállalat az 1930. évi eredményelszámolás előtt képződött kötelező tartalékalapját és az 1980. évet követően képződő kötelező tartalékalapját úgy köteles nyilvántartani, hogy az elkülöníthető legyen. (2) A kötelező tartalékalap-képzés 11. § (1) be­kezdésben meghatározott felső határa — külön intézkedésig — az 1980. évet követő tartalékalap­képzésre érvényes. (3) A tartalékalap igénybevételénél elsőként az 1980. előtt képződött kötelező tartalékalapot kell felhasználtnak tekinteni. 30. § (1) A vállalat köteles meghatározni a munkahe­lyi étkeztetés 1981. évi rezsiköltségét. (2) Az 5. § (2) bekezdésének 1982. évi alkalma­zásánál a vállalat 1981. évre érvényes, az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint képezhető bázisévi alaprészeként a munkahelyi étkeztetés rezsiköltsé­gével, továbbá a kivitelező építőiparban a főétke­zés nyersanyagértékéhez nyújtott — jogszabály­ban meghatározott — munkáltatói hozzájárulás tényleges mértékének 60 százalékával csökkentett értéket kell figyelembe venni. Eljárási szabályok 31. § (1) A nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallása és a befizetés önadóztatás formájában történik. (2) Ha a vállalat bejelentése (önellenőrzés) vagy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a lezárt év nyereségadóját a vállalat helytelenül állapította meg, akkor a hiba elkövetésének időszakában ha­tályos jogszabályoknak megfelelően meg kell ha­tározni a nyereségadó és a bérfejlesztési bérfize­tés helyes összegét. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni, és úgy kell ren­dezni, hosy a költségvetési elszámolások a jogsza­bályszerű mértékre módosuljanak. (3) A nyereségadózással kapcsolatos elszámolás­nál, bevallásnál, valamint a mulasztások során ho­zandó intézkedéseknél a pénzügyi-gazdasági ellen­őrzésről, továbbá a vállalati gazdálkodó szerveze­tek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályokat kell alkamazni. Hatálybalépés 32. § (1) Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép ha­tályba; rendelkezéseit — amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik — első ízben az 1982. évi eredmény és bérfejlesztés után esedékes nyereség­adó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint bér­fejlesztési befizetés kiszámításánál vés befizetésénél kell alkalmazni. A rendelet 10. §-ának (2) és a 13. §-ának (2) bekezdését már az 1981. évi eredmény elszámolásánál is alkalmazni kell. (2) A 7/1977. (V. 6.) PM számú rendelettel mó­dosított 28/1972. (X. 3.) PM számú rendelet 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4/A. § A társulás a kifizetett munkabérek 27 százalékának megfelelő bérjárulékot (társadalom­biztosítási járulékot) fizet." (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg ha­tályát veszti: a nyereségadózásról, a vállalati ér­.dekeltségi- alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM számú, valamint az ezt módosító 26/1980. (X. 30.) PM számú és a 11/1981. (IV. 2.) PM számú rendelet; rendelkezéseit azon­ban az 19.81. évi eredmény elszámolásánál még al­kalmazni kell. Dr. "Hetényi István s. k.; pénzügyminiszter 1. számú melléklet a 37/1981. (X. 27.) PM számú rendelethez A tartalékalap eltérő kötelező szintje: 1. A szállítás-hírközlés népgazdasági ágba sorolt vállalatoknál a tartalékalap kötelező szintje a net­tó eszközérték 3 százalékának és a bérköltség 6 százalékának együttes összege. 2. Az építőipari tervezés és a beruházások szer­vezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállala­toknál a tartalékalap kötelező szintje az alvállal­kozói teljesítésekkel csökkentett nettó árbevétel 12 százalékának és a bérköltség 6 százalékának együttes összege. 2. számú melléklet a 37/1981. (X. 27.) PM számú , rendelethez A vállalatok által elszámolt értékcsökkenési le­írásból a fejlesztési alapba helyezendő hányad: 60 százalék. 1. Az amortizáció 100 százalékos visszatartására jogosultak:

Next

/
Oldalképek
Tartalom