Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 32. szám

774 TANÁCSOK b) a tagsági viszony keretében történő munkavégzés munkaidejére a 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A főállás mellett gazdasági munkaközösségben tagsági viszony létesítésének, továbbá kisipari tevékenység gyakorlásának engedélyezésére, illetve bejelentésére is alkalmazni kell — a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések kivételével — az (1) bekezdésben foglaltakat." 10. § (1) Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,16. § A főálláson kívüli foglalkoztatást a felügyeleti és a belső ellenőrzés keretében rendszeresen ellenőrizni kell." (2) Az R. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: ,,(6) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek a polgári alkalmazotti állományba tartozó dolgozóik vonatkozásában — a sajátosságoknak megfelelően — a rendeletben foglaltaktól eltérően is rendelkezhetnek." lh § Ez a rendelet 1932. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az R. 11. § (1) bekezdése, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása 11. §-ra változik. Dr. Trethon Ferenc s. k., munkaügyi miniszter A munkaügyi miniszter 9 1981. (IX. 29.) MüM számú rendelete egyes gazdálkodó szervezetekre és kollektív szerződést nem kötő munkáltatókra vonatkozó munkajogi rendelkezésekről A Munka Törvénykönyvé végrehajtásáról szóló 48 1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 100. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az ipari miniszterrel és egyéb érdekelt miniszterekkel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelemi Vh-á-iirfJaí- im>dAjitöé~pcW 4? /u;e;i»>y I. Égyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok 1. § A magyarországi székhelyű nemzetközi gazdálkodó szervezet, valamint a külföldi részvétellel működő gazdasági társulás [281972. (X. 3.) PM számú rendelet 1. §-a] kollektív szerződést köt. KÖZLÖNYE 32. szám 2. § f Az 1. §-ban megjelölt gazdálkodó szervezetekre és azok dolgozóira — ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik — megfelelően alkalmazni kell a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről szóló 12/1978. (IX. 5.) MüM számú rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezéseket. II. Kollektív szerződést (munkaügyi szabályzatot) nem kötő egyes munkáltatókra vonatkozó szabályok. 3. § A 3—5. §-ok hatálya — ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik — kiterjed azokra a gazdálkodó szervezetekre (ideértve a külföldi munkáltatókat is), ahol kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) nem köthető, továbbá a magánmunkáltatókra, ideértve a gazdasági munkaközösségeket is. 4. § (1) A 3. §-ban megjelölt munkáltató és a dolgozó munkaviszonyára — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeleteinek rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Túlmunka szóban vagy írásban rendelhető el. A dolgozó havonta legfeljebb nyolc túlórát teljesíthet, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. A dolgozót a túlmunka ellenértékeként díjazás illeti meg, ehelyett csak a dolgozó kérésére lehet szabadidőt adni. Nem jár a végzett túlmunkáért ellenérték — kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik — a vezető állású dolgozóknak, valamint azoknak, akik munkaidejük beosztását, illetőleg felhasználását maguk határozzák meg. (3) Lakáson töltött készenlét esetén a díjazás az alapbér húsz, munkahelyen töltött készenlét esetén pedig annak ötven százaléka. (4) Az özvegyi vagy gyámi jogon folytatott ipar körében alkalmazott felelős vezetőt az Mt. V. 79. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában felelős beosztású dolgozónak kell tekinteni. 5- § (1) A 3. §-ban megjelölt munkáltató — ha jogszabály nem zárja ki — a munkajogi szabályok szerint a kollektív szerződésre tartozó kérdésekben a dolgozóval a munkaszerződésben állapodik meg és ennek során a 4. § (2)—(3) bekezdésében meghatározott munkajogi szabályoktól a dolgozó javára eltérhet. (2) A munkáltató — nagyobb számú dolgozó foglalkoztatása esetén — az (1) bekezdésben említett szabályokat általános feltételekbe is foglalhatja és a munkaszerződést azokra való utalással kötheti meg.