Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 30. szám
748 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szám „(5) A jelentkezés elfogadása esetén a jelentkezőnek 85,— Ft vizsgadíjat kell az ÉMI 220—13213 egyszámlájára befizetnie." 7- § Az Ut. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Sikertelen vizsgát legkorábban 3 hónap elteltével — legfeljebb két alkalommal — lehet tenni. Az ismétlődő vizsga díja" 85,— Ft." 8. § Az Ut. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Vizsgáztatási díjként a vizsgabizottság elnökét 35,— Ft, a vizsgabizottság tagjait pedig 25,— Ft illeti meg minden vizsgázó után." 9. § Ez az utasítás 1981. szeptember hó 1. napján lép hatályba. Szabó János s. k., építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár Vegyes rendelkezések Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 4/1981. számú irányelve a zártkerti és a zártkerten kívüli külterületi földrészleteken való építésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásához A zártkerti és zártkerten kívüli földrészletekre vonatkozó építési lehetőséget a 12/1980. (III. 14.) ÉVM számú rendelettel közzétett — a 18/1981. (VI. 29.) ÉVM számú rendelettel módosított — Országos Építésügyi Szabályzat (a továbbiakban: OÉSZ) I. kötetének 11. §-a szabályozza. E rendelkezések gyakorlati alkalmazásához — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben — az alábbi irányelveket adom: I. A zártkertek csoportosítása A zártkerteket elhelyezkedésük, természeti adottságaik, használati módjuk, valamint a rendezési tervek figyelembevételével a következő három csoportba célszerű sorolni: 1. Belterületi célra felhasználásra kerülő zártkertek Ebbe a csoportba azok a zártkertek sorolhatók, amelyek a város (község) már elkészült, vagy készítés, illetve módosítás alatt álló általános rendezési terve szerint a későbbiek során létesítmények elhelyezésére szolgáló belterületi területfelhasználási kategória (lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari stb. terület) részévé válnak, s így a mezőgazdasági rendeltetésük a jövőben megszűnik. Ha erre öt éven belül sor kerül, a terület rendeltetésszerű felhasználását biztosító részletes rendezési terv elkészítéséről gondoskodni kell. A részletes rendezési terv elkészítését követően a területnek a belterületbe vonásáról — körültekintően megvizsgált, indokolt esetben — az igényeknek megfelelő mértékig célszerű gondoskodni. Ha a részletes rendezési terv 1983. június 30ig elkészül, és ezt követően a terület a lehető legrövidebb időn belül belterületbe vonásra is kerül, a belterületbe vonásig a zártkert területére — az egyébként elhelyezhető gazdasági épületekre és pincére is vonatkozó — építési tilalmat célszerű elrendelni. Ha a részletes rendezési terv elkészült, de a terület belterületbe vonása az igényekre való tekintettel még nem szükséges, illetőleg a részletes rendezési terv elkészítése csak 1983. június 30. után várható, az építés lehetőségére az OÉSZ I. kötet 11. §-ának (7) bekezdése az irányadó. Az ideiglenes jelleggel elhelyezhető gazdasági épület, pince és állattartásra szolgáló építmény építésének engedélyezésekor az engedélyben az OÉSZ I. kötet 140. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — kártalanítási igény kizárásával — a későbbi átalakítás vagy lebontás kötelezettségét is szükséges előírni. E feltételnek az ingatlannyilvántartásban való feljegyeztetéséről is intézkedni kell. Ha a részletes rendezési terv elkészítése után a terület belterületbevonásra kerül, az építési lehetőségre vonatkozóan a részletes rendezési tervben foglaltak az irányadók. 2. A művelés és pihenés iránti igényeket egyaránt kielégítő zártkertek Ebbe a csoportba azok a zártkertek sorolhatók, amelyek a mezőgazdasági művelés elsődlegessége mellett aktív pihenési igények kielégítésére is szolgálnak. Az e körbe tartozó zártkertekre — a nagyobb arányú építkezés valószínűségére tekintettel — a művelési és az építési igényektől függően olyan részletes rendezési terv, illetőleg egyéb városrendezési tervfajta elkészítéséről szükséges gondoskodni, amely az úthálózat megfelelő kialakítását, továbbá a gazdasági épületek, a pincék és az állattartásra szolgáló építmények elhelyezésének módját meghatározza.