Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 30. szám
30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 749 ^ A terv elkészítéséig az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor esetenként állapítja meg az említett építmények elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit, az OÉSZ L kötet 11. §-ának (8) bekezdése alapján. 3. A művelési igényt kielégítő zártkertek Ebbe a csoportba azok a zártkertek sorolhatók, amelyek kizárólag mezőgazdasági művelés céljára szolgálnak. E zártkertek esetében részletes rendezési tervre vagy egyéb városrendezési tervfajtára nincs szükség, mert az építmények elhelyezését illetően elegendő támpontot nyújt a zártkertre vonatkozó, naprakész állapotban tartott földmérési alaptérkép és az építési engedélyezés során — szükség szerint megtartott — helyszíni szemle. A földrészletek megközelítését szolgáló úthálózatot a mezőgazdasági művelés igényeinek megfelelően szükséges kialakítani. • A zártkerteknek csoportokba való besorolására városban (megyei városban, fővárosi kerületben) az építésügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv együttesen, községben és nagyközségben a szakigazgatási szerv tegyen előterjesztést a helyi tanács végrehajtó bizottságához. 4. A 2—3. pontok szerinti zártkerteknek azon területrészein, ahol a rendezési terv a terület későbbi, más célú felhasználását irányozza elő, illetőleg ahol egyébként belátható időn belül közületi felhasználás várható, az építés lehetőségére és feltételeire az I. 1. pont utolsó előtti bekezdésében kifejtettek az irányadók. II. A zártkerten kívüli földrészletek E földrészletek tekintetében az I. 3. és 4. pontban foglaltakat szükséges megfelelően alkalmazni. III. A zártkerti és a zártkerten kívüli földrészleteken az építmények elhelyezése Az OÉSZ I. kötete 11. § (8) bekezdése szerint a zártkerti és a zártkerten kívüli földrészleteken elhelyezhető építmények elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit rendezési terv, illetőleg ennek hiányában az építésügyi hatóság állapítja meg. Ennek során a mezőgazdasági művelés és használati igények szempontjait is egyaránt figyelembe kell venni, ugyanakkor ki kell elégíteni a természet- és tájvédelem követelményeit is. Ezekkel kapcsolatban: 1. A földrészletek kialakítása során arra kell törekedni, hogy alakjuk — a terepadottságok figyelembevételével — általában téglalap legyen és a szélességük lehetőleg ne legyen kisebb 16 m-nél. 2. A földrészleteken elhelyezhető építményeknek a földrészlet határvonalaitól és egymástól való távolságának megállapításánál — a tájképi követelményekre is tekintettel — az egymásra, továbbá a szomszédos földrészleteken levő építményekre gyakorolt káros hatását kell figyelembe venni. Erre való tekintettel lehetőleg arra kell törekedni — ha ezt a földrészletek kialakult méretei lehetővé teszik, —, hogy az építmények a földrészleten szabadon állóan kerüljenek elhelyezésre. Az építményeknek a földrészletek oldalhatárán történő, vagy ikresített, illetőleg tömbösített elhelyezését akkor indokolt előírni, ha ezt a helyi hagyományok, a környezet, illetőleg a földrészletek méretei indokolják. 3. A természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben, nemzeti park területén és a fővárosi, a megyei tanács végrehajtó bizottsága által — a természetvédelmi hatóság javaslata alapján — kijelölt tájképileg védendő területen levő zártkerti és zártkerten kívüli földrészleteken gazdasági épületek, pincék és állattartás céljára szolgáló építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok a természetvédelem érdekeit szolgálják. Az említett építmények egyébként — a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával — akkor is elhelyezhetők, ha a védett természeti értékeket nem veszélyeztetik. Tájvédelmi körzetben és nemzeti park területén csak rendezési terv alapján szabad építményeket elhelyezni. 4. A domb- és hegyvidéki zártkerteknél a tájbaillőség érdekében arra kell törekedni, hogy az építmények a legfontosabb nézőpontokból ne nyúljanak a domborzat gerincvonala fölé. Ennek érdekében célszerű, ha az ilyen területek csak kétharmad magasságig épülnek be. 5. Az építmények a formai kialakításukban és építési anyagaikban illeszkedjenek a helyi hagyományokhoz, a természeti környezethez. Ennek érdekében is törekedni kell az ajánlott tervek alkalmazására. 6. A domb- és hegyvidéki zártkerteknél kerítés létesítése nem kívánatos. Paksy Gábor s. k.,' ÉVM Területrendezési és -fejlesztési Főosztály vezetője Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az ingatlanközvetítési tevékenység díjára vonatkozó II/4/1981. (Ép. Ért. 23., AT 32.) számú ármegállapítása Hatálybalépés napja: 1981. IX. L Az árszabályozásról szóló 41/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 13. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az ingatlan közvetítési teve-