Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 633 ben képződő fejlesztési alapja pénzeszközeiből köteles visszafizetni az (5) bekezdésben meghatározott lejáratnak megfelelően. (5) A fejlesztési alaphiány rendezésére nyújtott hitel visszafizetési ideje nem lehet hosszabb a hitelpolitikai irányelvekben a mezőgazdasági fejlesztésekre meghatározott leghosszabb lejárati időnél és nem haladhatja meg a hitelhez kapcsolódó kezességvállalás vagy költségvetési fedezet lejáratát. (6) A fejlesztési alaphiány rendezésére költségvetési fedezet mellett nyújtott hitel visszafizetése előtt új kezdésű ültetvénytelepítési beruházáshoz állami támogatás csak a veszteségrendezés feltételeként előírt termelési szerkezet módosítás keretében engedélyezhető. (7) Egyéb (részesedési, szociális és kulturális) alaphiányok rendezésére a 7. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint veszteségrendezési hitel kérhető. Az e célra adott veszteségrendezési hitelt annak az alapnak a terhére kell törleszteni, amelynek hiányát rendezte. A veszteség és az alaphiány rendezésének feltételei 9. § (1) Az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság a veszteségrendezési eljárás befejezéseként határozatot hoz a veszteség vagy alaphiány költségvetési forrásokból történő rendezéséről és annak feltételeiről, amit megküld a veszteséges nagyüzemnek. A rendezés feltételeként szükség szerint elő kell írni: a) a veszteséges nem mezőgazdasági tevékenység felszámolását; b) a tartósan veszteséges mezőgazdasági tevékenység felszámolását, vagy a gazdaságossá tétele érdekében szükséges teendőket; c) a szükséges személyi, vagy szervezeti változtatások végrehajtását, amennyiben a vezetés megerősítése indokolja szakembertámogatás biztosítását; d) a termelési szerkezet módosítását; e) a veszteséges nagyüzem munkadíjazási rendszerének felülvizsgálatát, indokolt esetben módosítását. A határozatában a végrehajtó bizottság a munkadíj tömegét is behatárolhatja; amikor azonban a d) pont szerinti szerkezet-módosítás megtörtént, a munkadíj tömegét megváltoztathatja; f) a folyamatban levő beruházások szüneteltetését vagy olyan mértékű lassítását, hogy a foly*tatáshoz szükséges saját forrás a tárgyévet követő két év amortizációjából fedezhető legyen, feltéve, hogy ez elősegíti a tartós pénzügyi egyensúly megteremtését; amennyiben pedig a veszteséges nagyüzem gazdaságos működéséhez kisebb fejlesztés szükséges, fejlesztési alap kiegészítés folyósítását; g) azt, hogy a veszteséges nagyüzem magasabb 1 vezető állású tagjai és alkalmazottai, arra az évre, •• amelyben a veszteség vagy alaphiány keletkezett, j eredményességi prémiumban, jutalomban és részesedésben nem részesülhetnek; h) a veszteséges nagyüzem magasabb vezető állású tagjainak és alkalmazottainak, valamint az egyes tevékenységek veszteségéért felelős vezető beosztású dolgozóinak a veszteséges év munkadíjának és munkabérének 15—25 százalékos mértékű visszatartását; i) a háztáji termeléssel kapcsolatos szolgáltatások díjának és a háztáji juttatás mértékének olyan módosítását, hogy azok a veszteséges nagyüzemnek veszteséget ne okozzanak; j) biztosítási szerződés kötését, ha az elemi kárt szenvedett veszteséges nagyüzem még nem rendelkezik biztosítással és a dotáció összege meghaladja a biztosítási díj öszegét (2) Ha a veszteség- vagy alaphiány-rendezés nem vezetett eredményre, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 130/A § (1) bekezdése szerint kell eljárni. (3) A végrehajtó bizottság az (1) bekezdés h) pontja szerinti visszatartásra (levonásra) vonatkozó határozatát a területi szövetség véleményének kikérésével hozza meg. A tartozást az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kezdve 12 egyenlő - részletben kell megfizetni. Munkahely változtatás esetén, vagy nyugdíjazáskor a megtérítendő összeget tartozásként kell behajtani. Ha a veszteséges nagyüzem a veszteségrendezési hitelt törlesztette, a levont munkadíj vagy munkabér — veszteséges termelőszövetkezet esetében a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv javaslatára — az adózatlan eredmény terhére kifizethető a vezetőknek olyan mértékben, amilyen mértékben a pénzügyi egyensúly helyreállításában részt vettek. (4) Az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság a visszatartástól (levonástól) eltekinthet, ha a vezető a veszteség és alaphiány keletkezésében vétlen. (5) Az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság határozatát a Pénzügyminisztériumnak, a bevételi szervnek, a Banknak, valamint szövetkezet esetében az illetékes területi szövetségnek is meg kell küldeni. (6) A végrehajtó bizottság határozatában rögzített feltételek elfogadásáról a veszteséges termelőszövetkezet küldöttgyűlése vagy közgyűlése dönt. A dotációt, a veszteség vagy alaphiány-rendezési hitelt, valamint a szakember- és a beruházási támogatást csak a határozat elfogadásának közlését követően lehet folyósítani. 10. § Vegyes rendelkezések (1) Veszteséges nagyüzemnek más mezőgazdasági nagyüzemmel való összevonása (egyesülése), továbbá beolvasztása (beolvadása) esetén az , a]a-