Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 25. szám

634 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám pító szerv, illetőleg a végrehajtó bizottság határo- | zatából származó kedvezmények és kötelezettsé- j gek a jogutód mezőgazdasági nagyüzemet illetik meg vagy terhelik. (2) Ha a veszteséges nagyüzem a veszteségrendezési vagy a fejlesztési alaphiány-rendezési hitelt, vagy annak egy részét a lejárat időpontjában törleszteni nem tudja és emiatt a Bank a követelését költségvetési fedezetből elégíti ki, ezt az összeget a mérlegbeszámolójában az állammal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. (3) A veszteséges termelőszövetkezetek részére a korábbi években folyósított, visszatérítendő állami juttatás után az 5 százalékos járulékot a „PM Termelőszövetkezeti visszatérítendő állami juttatási alap" elnevezésű számlára kell befizetni. A tartozásként fennálló visszatérítendő állami juttatást az adózatlan nyereségük terhére törleszthetik a termelőszövetkezetek, és azt a Pénzügyminisztérium „Termelőszövetkezetek veszteségrendezésével kapcsolatos lebonyolítási számlá"-ra kell átutalni. A visszafizetés ütemét a veszteséges termelőszövetkezet az éves terveiben határozza meg. Üj építési és ültetvénytelepítési beruházásokhoz támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a korábban kihelyezett állami juttatásnak a tervezett beruházás üzembehelyezését követő öt éven belüli visszafizetésre kötelezettséget vállal a veszteséges termelőszövetkezet. (4) Az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság a szakigazgatási szerveivel évenként ellenőrzi a veszteség- és alaphiány-rendezés feltételeinek megtartását. A feltételek meg nem tartása esetén a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. (5) A részesedési alaphiány rendezésére felhasznált veszteségrendezési hitelt a törlesztést követően — az emiatt képzett részesedési alap összegében — kell a részesedési adó alapjába beszámítani. (6) E rendelet végrehajtásánál a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésre, valamint a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályait kell alkalmazni. Hatálybalépés 11. § * Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a hatálybalépés napjától, a 7. § (6) bekezdésében foglaltakat a rendelet hatálybalépése után engedélyezett veszteségrendezési hiteleknél, egyéb rendelkezéseit az 1981. évi veszteség és alaphiány rendezésénél kell első ízben alkalmazni. Egyidejűleg a 79/1975. (XII. 31.) PM számú rendelet hatályát veszti. Dr. Hetényi István s. k., pénzügyminiszter A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 21/1981. (VIII. 1.) PM—ÉVM számú együttes rendelete a kivitelező építőipari szervezetek munkahelyre településével kapcsolatos egyes pénzügyi kérdésekről és munkásellátási alap képzéséről szóló 36/1976. (X. 31.) PM—ÉVM számú együttes rendelet módosításáról Az ipari miniszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, továbbá az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük: 1. § A 36/1976. (X. 31.) PM—ÉVM számú együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A vállalat — az éves könyvviteli zárlat alkalmával — eredménye terhére adómentesen pótolhatja a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt állóeszközök beszerzésére vagy előállítására fordított teljesítményérték fedezetéül a tárgyévben felhasznált fejlesztési alapot, a (2) bekezdésben meghatározott mértékig. (2) A fejlesztési alapba évenként visszapótolható összeg felső határa: — az építtető közvetlen megbízása alapján végzett szak-, szerelő-, felvonószerelő, hő- és savszigetelő belföldi munkák, továbbá a 2. számú mellékletben felsorolt szervezetek szén, gáz, villamos- és hőenergia értékesítés nélküli saját árbevételének 2,5 ezreléke, — minden egyéb belföldi építési-szerelési munka saját árbevételének 4,0 ezreléke." 2. § A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § A munkásellátási alapnak az e rendelet hatályba lépéséig fel nem használt részét az 1981. évi könyvviteli zárlat alkalmával — az általános nyereségadó mértéke szerinti összegnek a költségvetésbe történő befizetése után — közvetlenül a fejlesztési alapba kell helyezni, s azt elsősorban a dolgozók munkahelyi szociális ellátásának javítására szolgáló állóeszközök beszerzésére kell felhasználni." 3. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit első ízben az 1981. évi könyvviteli zárlatkor kell alkalmazni.