Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 25. szám

632 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám láspontjának bemutatásával — egyezteti a Pénzügyminisztériummal. (3) Ha a veszteségrendezési eljárás során személyes mulasztást állapítanak meg a) veszteséges gazdaság esetén az alapító szerv a veszteséges gazdaság vezetőjének, b) veszteséges termelőszövetkezet esetén a végrehajtó bizottság döntése alapján az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a közgyűlésnek, vagy a küldöttgyűlésnek a fegyelmi felelősségrevonás, illetőleg az okozott kár megtérítése iránt javaslatot tesz. A veszteség rendezése veszteségrendezési eljárással 6. § (1) A veszteséges nagyüzemnek a 2. § (1) és (3) bekezdése szerinti forásokból nem rendezhető vesztesége veszteségrendezési hitellel és dotációval rendezhető. (2) A veszteség kiszámításánál a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tartalékalappal együtt figyelembe kell venni a vezető állású dolgozóknak az e rendelet alapján visszafizetésre kerülő bére eredménynövelő hatását is. (3) Dotáció adható: a) a biztosítható veszély nemekre biztosítási szerződéssel rendelkező veszteséges nagyüzem veszteségének elemi kárból származó, a biztosító által felmért, de meg nem térített részére, ha e veszteségnek a 2. § (l)és (3) bekezdésében meghatározott forrásokkal csökkentett hányadát — a kedvezőtlen adottságú veszteséges nagyüzem két év alatt, — minden egyéb veszteséges nagyüzem három év alatt, a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti forrásokból rendezni nem tudja; b) a biztosítható veszélynemekre biztosítási szerződéssel nem rendelkező, elemi kárt szenvedett veszteséges nagyüzem veszteségének rendezésére, legfeljebb az a) pont szerint meghatározható mérték 50%-áig; c) a kedvezőtlen termőhelyű veszteséges nagyüzem nem elemi kárból származó veszteségére is — a selejtezési és a nem mezőgazdasági tevékenységből származó veszteség kivételével — ha a veszteséget a 2. § (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti forrásaiból három év alatt rendezni nem tudja. 7. § (1) A veszteséges nagyüzem a 6. § (3) bekezdésében meghatározott dotációval nem rendezhető veszteségére, továbbá minden egyéb veszteséges nagyüzem — a veszteségének a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott forrásokkal csökkentett összegére — veszteségrendezési hitelt kérhet. (2) A Bank veszteségrendezési hitelt a) veszteséges gazdaság részére a Pénzügyminisztérium által adott kezességvállalás mellett, legfeljebb a kezesség, b) veszteséges termelőszövetkezet részére a végrehajtó bizottság határozata szerinti költségvetési fedezet (óvadék) mellett legfeljebb a fedezetlekötés időtartamára nyújthat. (3) A veszteségrendezési hitel, a kezességvállalás vagy a költségvetési fedezet-lekötés lejáratát, illetve időtartamát — a veszteséges nagyüzemet a korábbi évekből terhelő veszteségrendezési hitelek lejáratával és a veszteséges nagyüzem teherbíró képességével összhangban — legfeljebb öt évre lehet megállapítani. A pénzügyminiszter indokolt esetben ettől eltérhet és a fennálló veszteségrendezési hitelhez adott kezesség, illetve fedezetlekötés időtartamának átütemezését engedélyezheti. (4) A veszteségrendezési hitelhez kapcsolódó költségvetési fedezet lekötési időtartamát a végrehajtó bizottság — a Bank véleményének meghallgatása után — határozatban állapítja meg. (5) A dotációt, valamint a veszteségrendezési hitelhez szükséges kezességvállalást, vagy a mezőgazdasági célú megyei forrásokból nem biztosítható költségvetési fedezetet az alapító szerv, illetve a pénzügyi szakigazgatási szerv a Pénzügyminisztériumtól igényli. (6) A veszteségrendezésre nyújtott hitelt az adózatlan eredmény terhére, az eredményelszámolás keretében kell törleszteni. Amennyiben a tárgyévi eredmény erre nem elegendő, a törlesztésre a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt forrásokat is fel kell használni. Az alaphiányok rendezése veszteségrendezési eljárással 8. § (1) Fejlesztési alaphiány esetén a fejlesztési források és a szükséges felhasználás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében a korábban nyújtott fejlesztési hitelek lejáratát indokolt mértékben a Bank átütemezheti. (2) A veszteséges nagyüzem az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, az esedékes kötelezettségeket magában foglaló, a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott forrásokból nem fedezhető és a hitellejárat átütemezése után fennmaradó fejlesztési alaphiányának rendezésére fejlesztési alaphiányrendezési hitelt kérhet. (3) A fejlesztési alaphiány-rendezési hitelhez szükséges készfizető kezességvállalást vagy költségvetési fedezetet (óvadékot) az alapító szerv, illetve a végrehajtó bizottság döntése után annak pénzügyi szakigazgatási szerve a Pénzügyminisztériumtól igényli. (4) A fejlesztési alaphiány rendezésére nyújtott hitelt a veszteséges nagyüzem a következő évek-