Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 21. szám

506 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám Miniszteri rendelegek Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 18/1981. (VI. 29.) ÉVM számú rendelete az Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosításáról Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény vég­rehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — a következőket rendelem : 1. § A 12/1980. (III. 14.) ÉVM számú rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezései e rendelet melléklete szerint módo­sulnak. 2. § A 12/1930. (III. 14.) ÉVM számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendel­kezés lép: „(2) A fővárosi tanács a főváros területén a Szabályzat I. kötetének „A lakó- és üdülőterület építési övezetei" című fejezetében, a 6. § (1) be­kezdésének e) pontjában, a 23. § (1) bekezdése b—c) pontjában, a 26. § (1) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében, a 62. § (4) bekezdésének első fordulatában, a 63. § (3)—(4) bekezdésében, továbbá „A város- (község-) ren­dezési tervek fajtái" című 4. számú mellékletében foglalt előírásoktól tanácsrendeletben eltérhet." 3. § (1) Ez a rendelet 1981. július U napján lép ha­tályba; egyidejűleg a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM szá­mú rendelet 38. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti. (2) A módosító rendelkezéseket a rendelet ha­tálybalépését követőén induló államigazgatási el­járásokban kell alkalmazni. Dr. Ábrahám Kálmán s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter Melléklet a 18/1981. (VI. 29.) ÉVM számú rendelethez Az Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása í. Az 1. kötetet érintő módosítások: 1. A 11. § helyébe a következő rendelkezések lépnek: „11. § (1) Az állampolgár tulajdonában álló zártkerti és zártkerton kívüli földrészleten — a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén — a tulajdonostársak számára tekintet nélkül egy 30 m2 nettó alapterületet meg nem haladó, a tájba illő, a földrészlet megműveléséhez szükséges, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (szerszámkamra, présház, termény- és gyü­mölcstároló), pince és árnyékszék helyezhető el. A földrészleten állattartás céljára szolgáló épít­mény is elhelyezhető. (2) Az (1) bekezdésben említett építmények a földrészleten — a helyi építési előírások figye­lembevételével — akkor helyezhetők el, ha a) a balatoni üdülőkörzetben levő vagy a ter­mészetvédelem alatt álló zártkerti földrészlet te­rülete legalább 1500 m2 (417 négyszögöl), illetőleg az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet esetében legalább 1440 m2 (400 négy­szögöl); b) az a) pontban nem említett zártkerti föld­részlet területe legalább 800 m2 (222 négyszögöl), illetőleg az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet esetében legalább 720 m2 (200 négyszögöl); c) a zártkerten kívüli földrészlet területe leg­alább 1500 m2 (417 négyszögöl), és szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban tartják nyilván, s így is hasznosítják. (3) A táj védelme érdekében a (9) bekezdésben említett területeken, továbbá az országos jelentő­ségű üdülőterülettel rendelkező városokban és községekben levő zártkerti földrészleteknek a be­építhetőség szempontjából figyelembe vehető mé­retét rendezési terv, illetőleg megyei (fővárosi) tanácsrendelet a (2) bekezdésben előírtnál na­gyobb, de legfeljebb 2000 m2 (556 négyszögöl) mértékben is megállapíthatja. (4) Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a (2) bekezdésben előírt, illetőleg a (3) bekezdés szerint megállapí­tott legkisebb mértéket, azok tulajdonosai — meg­állapodás alapján — az (1) bekezdésnek megfe­lelő egy közös használatú gazdasági épületet, pin­cét és állattartás céljára szolgáló építményt he-, lyezhetnek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom