Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 21. szám
21. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 567 I (5) A földrészleten a pince és az állattartás céljára szolgáló építmény a gazdasági épülettel egybeépítve vagy attól különállóan, az árnyékszék pedig csak azzal egybeépítve helyezhető el. Állattartás céljára szolgáló több építmény létesítése esetén azokat egy tömbben (közös lefedéssel) úgy kell elhelyezni, hogy külsőleg egy építmény képét mutassák. Az említett építmények homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet. (6) Az (1)—(5) bekezdés rendelkezéseit az állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló, állampolgár tarlós használatába adott föld vagy annak egy része esetében is alkalmazni kell. (7) Az állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló, állampolgár haszonbérletében levő föld vagy annak egy része esetében, továbbá azokon a földrészleteken, ahol a rendezési tervek a terület későbbi máscélú felhasználását irányozzák elő, illetőleg ahol egyébként belátható időn belül közületi felhasználás várható, az (1)—(5) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előírt legkisebb területi mértéket elérő földrészleten gazdasági épület, pince és állattartás céljára szolgáló építmény csak ideiglenes jelleggel helyezhető el, és a gazdasági épület nettó alapterülete a 12 m2-t nem haladhatja meg. (8) Áz (1) bekezdésben említett építmények elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit (pl. a földrészlet határvonalaitól mért távolságát, ikresített vagy tömbösített elhelyezését, külső kialakítását, az alkalmazható ajánlott terveket és építési anyagokat) rendezési terv, illetőleg ennek hiányában az építésügyi hatóság állapítja meg. (9) Természetvédelmi területen, illetőleg tájvédelmi körzet vagy nemzeti park területén, továbbá tájvédelmi körzetbe nem tartozó, de a megyei tanács végrehajtó bizottsága által — a természetvédelmi hatóság javaslata alapján — kijelölt tájképileg védendő területen levő zártkerti és zártkerten kívüli földrészleten az (1) bekezdésben említett építmények csak a 133. §-ban foglaltak figyelembevételével helyezhetők el. 2. A 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) A zártkerti földrészleteket 800 m2-nél (222 négyszögöl) — a balatoni üdülőkörzetben, illetőleg a természetvédelem alatt álló területen levő zártkerti földrészleteket 1500 m2-nél (417 négyszögöl) — kisebb földrészletre megosztani nem szabad. A 11. § (3) bekezdésében említett területeken levő zártkerti földrészletek legkisebb méretét rendezési terv, illetőleg megyei (fővárosi) tanácsrendelet az előírtnál nagyobb, de legfeljebb 2000 m2 (556 négyszögöl) mértékben is megállapíthatja. (3) A zártkerten kívüli földrészleteket 1500 m2-nél (417 négyszögöl) kisebb földrészletekre megosztani nem szabad." 3. A 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel, egészül ki: ;.(3) Az építésügyi hatóság a területielhasznállási, illetőleg az építési (elvi építési) engedély megadása során — az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása alapján — a helyi körülmények figyelembevételével a 25., 38., 68—69., 71., 73—74., 80—83., 86., 90., 94—95., 97—100., 102., 104—105., 110— 111., 113., 115., 117—120 és a 122—125. §-ban, valamint a 2. számú mellékletben előírt védőtávolság,illetőleg védőterületet meghatározó távolság mértékét csökkentheti. E rendelkezés az 1. számú mellékletben előírt tűztávolságra is alkalmazható, ha az építmények tűzvédelme másképpen biztosítható. (4) A (3) bekezdésben említett előírásoktól — az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása alapján — rendezési terv is eltérhet." 4. "A 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az oldalkert szélességének megállapításánál — a 14. § (4) bekezdésében foglalt előírások figyelembevétele mellett — az alábbi értékek közül a legnagyobbat kell betartani: a) az övezetre előírt utcai homlokzatmagasság (H) értékének legalább a felét (H/2); b) az épület oldalkert felé néző homlokzatmagassága (H0) értékének legalább a felét (H0/2); c) oldalhatáron álló beépítés esetében legalább 4 m-t; d) szabadonálló és ikerházas beépítés esetében legalább 3 m-t. Az oldalkert méretének megállapításánál a szomszédos telken álló és az övezeti előírásoknak megfelelő épületnek az oldalkert felé néző homlokzatmagassága figyelmen kívül hagyható." 5. A 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,,(1) A hátsókert a lakó- vagy üdülőteleknek a lakó- vagy üdülőépület és az oldalkert mögött fekvő része. (2) A hátsókert mélysége nem lehet kevesebb sem a lakó- vagy üdülőépület hátsókert felőli homlokzatmagasságának a másfélszeresénél, sem pedig 6 méternél." 6. A 37. § (7) bekezdése hatályát veszti, és a jelenlegi (8)—(9) bekezdés számozása (7)—(S)-ra változik. 7. A 38. § (1) bekezdéséhez tartozó 1. számú táblázat helyébe a következő táblázat lép, és a § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
