Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 561 érdekeltekkel előzetesen egyeztetni kell (egész­ségügyi, közművelődési, kereskedelmi, energia­szolgáltató szervekkel, kooperáló vállalatokkal). A dolgozók számára olyan megoldást kell keresni, hogy a korábbi szociál-ellátási színvonal ne ro­moljon. A Program-ot a kollektív szerződéshez ha­sonló módon, a dolgozókkal meg kell vitatni és ennek alapján véglegesíteni. A vállalati üzemi Programok véglegesítéséhez támaszkodni kell a kollektíva kezdeményező készségére, helyi isme­reteire. A gazdálkodó szerv a Program-ban felelősséget vállal arra, hogy a központi, ágazati, területi kö­vetelményeknek megfelelően tér át a rövidebb munkahétre. A Program-ot tájékoztatás és véleményezés céljából az alábbi időpontokra kell megküldeni — a szolgálati út betartásával — a felügyeleti szerveknek: — 1981. július 1—6. közötti áttérés esetén 1981. június 15-ig; — 1981. július 7—31. közötti bevezetésnél 1981. június 30-ig; — 1981. augusztus 1. és december 31. közötti átállás esetében az intézkedés előtt legalább egy hónappal; — 1982. évi áttérési előirányzatnál 1981. októ­ber l-ig. A KPM felügyelete alá tartozó vállalatok, in­tézmények programjaikat a Munkagazdasági és Szociálpolitikai Főosztálynak küldjék meg két példányban. A szövetkezetek programjaikat a fővárosi, me­gyei tanácsok elnökének küldjék meg. A Program alapján „Tájékoztatót" kell készí­teni a fővárosi, megyei tanácsok részére. A tájé­koztatónak a következőket kell tartalmaznia: — a más szerv (közlekedés, kereskedelem, köz­művelődés, gyermekintézmények stb.) működé­sét, gazdálkodását befolyásoló intézkedéseket, illetve ezekkel szembeni igényeket; — az áruszállítással (ki- és berakodással) kap­csolatos feladatokat; — az intézkedéssel érintett létszámot; — a dolgozók munkarendjét, munkaidő kezdé­sét, befejezését (a lépcsőzetes munkakezdéshez szükséges adatokat); — a bevezetés időpontját. A Tájékoztatót a gazdálkodó szerveknek — a Programra vonatkozó határidőnek megfelelően — kell benyújtaniuk az illetékes fővárosi, megyei tanács elnökének. 2. melléklet Az önerő egyes kérdései Az ötnapos munkahét bevezetésének, illetve az ezzel járó munkaidőcsökkentésnek a feltételei a következők: — az ötnapos munkahetet döntően önerőből kell megvalósítani. A gazdálkodó szervek jöve­delme, pénzügyi (gazdasági) helyzete emiatt nem romolhat. A gazdálkodás hatékonyságának növe­lésével, a termelési folyamatok szervezettségének javításával, a technológia korszerűsétésével, a veszteségforrások csökkentésével, a hatékony munkarendek bevezetésével, a dolgozók átcsopor­| tosításával stb. kell pótolni a kieső munkaidő­alapot, megvalósítani az ötnapos munkahetet; — a tervezett intézkedés nem akadályozhatja az ötnapos munkahétre áttérő gazdálkodó szerv j feladatainak ellátását, a lakosság szükségletei kielégítésének folyamatosságát; — biztosítani kell a gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolatainak, valamint a lakosság ügyei intézésének folyamatosságát; — a dolgozók munkabére — munkaidő mér­séklése és az ebédidőnek munkaidőn kívülre helyezése miatt — nem csökkenhet. Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejű­leg a munkaközi szünetnek a törvényes munkaidő terhére történő kiadását meg kell szüntetni. Az e címen fizetett külön díjazás összegével az érin­tett dolgozók bérét emelni kell. A munkaközi szünetre vonatkozó részletes sza­bályokat a kollektív szerződés állapítja meg. En­nek keretében rendelkezni kell arról is, hogy a dolgozó a munkaközi szünetet hol töltheti. Az ötnapos munkahetet általában — a heti pihenőnapon felül — hetenkénti szabadnap biz­tosításával kell kialakítani. A folyamatosan, illetőleg két vagy több mű­szakban üzemelő, valamint a lakossági ellátást és szolgáltatást végző munkáltatóknál, a munkaidő­beosztás az előbbiektől eltérően is kialakítható. Ennek keretében hetenként egynél több szabad­nap is biztosítható. 3. melléklet A lépcsőzetes munkakezdés Az ötnapos munkahét bevezetése — megfelelő intézkedés hiányában — még tovább növelné a személyszállítás zsúfoltságát, ugyanakkor egyenet­len kapacitás kihasználást eredményezne. Az ál­talában elégséges járműkapacitás (egyenlőtlen viszonylatokon kihasználatlanság) kedvezőtlen közérzetet teremthet, ami csökkentené az ötnapos munkahét bevezetésének sikerét. Az is köztu­dott, hogy a városi tömegközlekedés zsúfoltságá­nak csökkentése érdekében az eddig tett intéz­kedések általában nem kielégítőek, ezért az átté­rés sikeres biztosítására a lépcsőzetes munkakez­dés eddiginél szélesebb körű bevezetése szüksé­ges. Ennek érdekében 1. Budapest fővárosban, a megyei városokban, továbbá Salgótarján, Eger, Nyíregyháza, Békés­csaba, Kecskemét, Székesfehérvár, Szekszárd, Kaposvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szombathely, Tatabánya, Szolnok, Nagykanizsa, Sopron, Baja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom