Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 20. szám
20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 551 X. fa-, vagy fémtartószerkezettel, fa-, fém-, eternit, műanyag vagy egyéb térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel. 2. tégla-, kő-, beton-, vasbeton- vagy vegyes szerkezettel, vagy térelhatárolással, lapos- vagy magastetővel. Az értéktáblázat egyes építményeknél az egységár alsó és felső határát tünteti fel. Az építmény értékét ilyen esetben az építés helyének, a felhasznált (új vagy bontásból származó) anyagok minőségének figyelembevételével megállapított, az alsó és felső határ közé eső egységár alapján kell kiszámítani. A még nem kész építmény értékét a készültségi fok figyelembevételével, a teljes kész építmény értékéhez való arányosítással kell meghatározni. Az A—O. alatt feltüntetett szerkezetektől való kisebb eltérés esetében azt kell megállapítani, hogy az épület (építmény) értéke az alsó és felső határ között milyen értéknek felel meg. Ha az eltérés nagyobb mértékű, az épület (építmény) értékét a rendelkezésre álló költségvetés tszámla) alapján kell megállapítani. Ha valamely épület (építmény) az értéktáblázatban nem szerepel, értékét a táblázatban szereplő hasonló épület (építmény) értékéhez történő arányosítással, ha pedig ez nem lehetséges, becsléssel vagy a rendelkezésre álló költségvetés (számla) alapján kell meghatározni. A kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetén az épület (építmény) forgalmi árának és a helyszínen végzett építési munkák értékének együttes összegét kell figyelembe venni. Engedély' nélküli épületbontás esetében az építésrendészeti bírság alapjául szolgáló érték megállapításánál az egységár szerint kiszámított értéknek 10—20 éves épületnél a 75%-át 21—50 éves épületnél a 35%-át 50 évesnél régebbi épületnél a 10%-át kell figyelembe venni. A számítás alapjául szolgáló beépített négyzetmétert — használati szintenként összegezve — az Országos Építésügyi Szabályzat „építményszint bruttó területe" alapján kell kiszámítani. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 11/1981. (VI. 19.) MÉM számú rendelete a részes munkavállalásról A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 91. §-ában foglalt, valamint a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, az ipari miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőt rendelem: 1- § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetben, a mezőgazdasági szakszövetkezetben, a halászati termelőszövetkezetekben (a továbbiakban: termelőszövetkezet), az állami gazdaságban, az állami erdőgazdaságban vagy fagazdaságban, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társulásokban (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági nagyüzem) tagsági viszony, illetőleg munkaviszony alapján részes munkát lehet vállalni. (2) Részes munkavállalásnak minősül a mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában, kezelésében, illetőleg használatában levő földterület megművelése, állatok tartása, állati termékek előállítása, hal fogása, faanyag kitermelése (vágástéri hulladék gyűjtése, fadöntés, darabolás stb.), továbbá a mezőgazdasági nagyüzem részére végzett egyéb, kizárólag mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenység (termésbetakarítás, szaporítóanyag előállítás stb.) a munkavégzés eredményeként előállított termékek előre meghatározott hányadáért (értékéért,. 2- § (1) Munkaszerződéssel vállalhat részes munkát: a) a mezőgazdasági nagyüzemmel munkaviszonyban álló dolgozó (a továbbiakban: alkalmazott) a munkaszerződésben meghatározott munkakörén és munkaidején kívül is; b) az, aki a mezőgazdasági nagyüzemmel nem áll munkaviszonyban. (2) Munkamegállapodás keretében vállalhat részes munkát a termelőszövetkezet tagja, a termelőszövetkezetben a részére megállapított munkakörön és munkaidőn kívül is. (3) Részes munka vállalására vonatkozó munkaszerződés vagy munkamegállapodás a mezőgazdasági nagyüzem alkalmazottaival, illetőleg tagjaival csoportosan is megköthető. (4) A részes munkát vállalók körére a másodállásra, mellékfoglalkozásra és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra, valamint a termelőszövetkezeti tag által létesített munkaviszonyra vonatkozó, jogszabályokban előírt korlátozó rendelkezések nem terjednek ki.
