Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 20. szám

552 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 20. szám 3. § (1) A munkamegállapodásban, illetve munkaszerződésben fel kell tüntetni: aj a részes munkában részt vevő (részt vevők) nevét, b) a munka megnevezését, c) a művelésre átadott terület nagyságát, az állatok számát, famennyiséget stb., d) a részes munkát vállaló (vállalók) kiadásai (pl. vetőmag, palánta, növényvédőszer, üzemanyag stb.) elszámolásának módját, e) a személyenként jóváírható munkaórák számát, illetőleg csoportos munkaszerződés (munkamegállapodás) esetén a közösen teljesített munkaórák megosztását, f) a termésrész mértékét, illetőleg értékét, az elszámolás módját, valamint esedékességét, g) a munkamegállapodás vagy munkaszerződés kezdetének és lejártának időpontját (naptári napok szerint vagy egyéb módon meghatározva), valamint h) a biztosításra vonatkozó megállapodást elemi kár esetén a kármegosztás arányát). (2) A termésrészt hatósági áron, ennek hiányában a mezőgazdasági nagyüzem és a részes munkát vállaló között létrejött szerződésben megállapított áron kell számítani. 4- § (1) A részes munkát vállaló a munkavégzésbe díjazás ellenében — munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban nem álló családtagjai kivételével — más személyt nem vonhat be. Családtag bevonása esetén a munkamegállapodásban, illetőleg a munkaszerződésben a részt vevő munkaképes korú családtagot is fel kell tüntetni, és meg kell határozni a családtag részére jóváírható munkaórák számát. (2) A munkára várhatóan ráfordítandó naponkénti munkaórák számát a mezőgazdasági nagyüzem a munkaóra ráfordítási normatívákra figyelemmel állapítja meg. (3) A naponkénti munkaóra ráfordításokat úgy kell megállapítani, hogy a munkaviszony alapján dolgozóknak naponta 11 óra, a tagsági viszony alapján dolgozóknak naponta 8 óra pihenőidő biztosítva legyen- t 5- § (1) A rész mértékének meghatározásánál a munkától függően a termés mennyiségét, annak értékét és a várható munkaráfordítást kell figyelembe venni. (2) A munkamegállapodást, illetve munkaszerződést kötő felek a teljesítést követően kötelesek a ráfordítások értékének figyelembevételével egymással elszámolni és a rész értékéből a munkadíj, illetve a munkabér összegét meghatározni. 6- § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 38/1977. (XI. 5.) MÉM számú rendelet hatályát veszti. Váncsa Jenő s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A pénzügyminiszter 15/1981. (VI. 27.) PM számú rendelete az illetékekről szóló jogszabályok módosításáról A 4/1960. (II. 4.) Korm. számú rendelettel módosított s az illetékekre vonatkozó jogszabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT számú rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben — a következőket rendelem: 1. § Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) Az (1) bekezdésben megállapított illeték a szabadalom, a védjegy és az ipari mintaoltalom átruházása esetében 300 forintnál, az említett jogokra vonatkozó igény átruházása esetében pedig 100 forintnál kevesebb nem lehet." 2. § A R. 59. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha jogszabály kivételt nem tesz, a vagyonátruházási illeték alá eső vagyonátruházásról vagy vagyonátszállásról kiállított okirat — ide értve a végrendeletet és az öröklési szerződést is —, továbbá az ingatlan vagyonközösség megszüntetését magában foglaló okirat illetéke 50 forint." 3. § A R. 60. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkazés lép: [Az illetek alá eső okirat (36. §), amennyiben ennek illetékéről a 43—59. §-ok eltérően nem rendelkeznek:] ,,b) más esetben 50 forint (általános tételű) okirati illeték alá esik." L