Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 489 (6) A bevételi nyilvántartásban fel kell tüntet­ni az ott éjszakázó szállóvendég nevét, személyi igazolványának (úti okmányának) számát, a kis­korúak születésének időpontját, az átengedett he­lyiségek számát, a vendégként eltöltött idő naptár szerinti kezdő és befejező időpontját, továbbá a ka­pott ellenértéket. Vhr. 66. § (1) A számlázási kötelezettségen a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget kell ér­teni. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, számlát az 1000 forintot elérő vagy azt meghaladó értékű eladásról, szolgáltatásról, javításról, mun­kateljesítésről kell adni. A számlaadási kötelezett­ség ezekben az esetekben akkor is fennáll, ha a kö­vetelés kiegyenlítése 1000 forintnál kisebb részle­tekben történik. Az 1000 forint alatti eladás, meg­rendelés alapján kapott ellenértékről — a vevő vagy megrendelő kívánságára — számlát vagy nyugtát kell adni. N (3) A számlának a következőket kell tartal­mazni: a) a kiállítás helyét és idejét; b) a számlázásra kötelezett nevét, telephelyét (lakóhelyét); c) a vevő (megrendelő) nevét és címét; d) az áru, a végzett munka megjelölését és mennyiségét; e) az egységárat és a* vételár (ellenérték) teljes összegét; /ja számlázásra kötelezett aláírását; g) kisiparosnak viszonteladó részére történő ér­tékesítése esetén a termék árformáját, irányár al­kalmazása vagy hatósági ármegállapítás ésetében az árhatósági iránydíjra, illetőleg a hatósági ár­megállapításra vonatkozó tájékoztatást (az intéz­kedő szerv megnevezését, az intézkedés számát), valamint minden olyan adatot, amely a termék (áru) azonosításához szükséges. (4) Számlatömbként a MSZ 5613 számú A/5, alakú „Átírótömb"-öt vagy erre alkalmas más tömböt, nyugtatömbként pedig az e célra gyártott és forgalomba hozott „Nyugtatömb"-öt kell hasz­nálni. A számlát (nyugtát) két példányban kell ki­állítani. Az eredeti példány a vevőnél vagy a meg­rendelőnél marad. (5) A 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő (1000 forintot meghaladó) követelés ki­egyenlítését elismerő számla 1%-os illetékét a tömbben visszamaradó másolaton, illetékbélyeg felragasztásával kell leróni. A felragasztott illeték­bélyeget átírással vagy felülbélyegzéssel értéktele­níteni kell. (6) A kisiparos a (2)—(3) bekezdésben foglaltak tekintetében köteles a javító-karbantartó szolgál­tatások minőségvédelméről szóló jogszabály ren­rendelkezéseit is figyelembe venni. Vhr. 67. § (1) A könyvvezetési és számlázási kö­telezettség teljesítéséhez szükséges üzleti könyve­ket (tömböket, nyilvántartásokat) lapszámmal kell ellátni, és az adózónak hitelesíttetni kell a telephe­lye szerint illetékes adóhatóságnál. A hitelesítésről az adóhatóság nyilvántartást vezet, amelynek sor­számát a hitelesített üzleti könyvön feltünteti. (2) Az üzleti könyveket és nyilvántartásokat, ezek bizonylatait, valamint az üzleti tevékenység­gel összefüggő iratokat, feljegyzéseket, számla-, nyugtamásolatokat stb. az adózó köteles a telep­helyén (üzlet, műhely, iroda, rendelő stb.), ennek hiányában állandó lakóhelyén (szokásos tartózko­dási helyén) tartani és az adó kivetéséhez való jog elévüléséig megőrizni. Vhr. 68. § Az adóhatóság a Vhr. 64—65. §-okban meghatározottaktól eltérő könyvvezetési kötele­zettséget állapíthat meg vagy felmentést adhat. (2) Az általános jövedelemadóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint az ál­lampolgárok általános adóbevallásadási kötelezett­ségének idejét és módját a pénzügyminiszter ren­delettel szabályozza. Vhr. 69. § (1) A közületi szervek (Vhr. 53. §) a munkaviszonyon kívüli tevékenységért (jövede­lemforrás után) az év folyamán magánszemély, il­letőleg belföldi polgári jogi társaság részére telje­sített, együttesen 500 forintot meghaladó összegű és az R. 13. és 14. §-a alapján adólevonás alá nem eső (pl. magánkereskedelmi, kisipari tevékenysé­gért teljesített) kifizetéseikről az adózó telephelye (lakóhelye) szerint illetékes adóhatóság részére a következő év január 15. napjáig kötelesek külön­külön kiállított adatlappal adatot szolgáltatni. A megküldött adatlapnak az adózó nevét, foglalkozá­sát és telephelyét (lakcímét), valamint az egyes ki­fizetések idejét, jogcímét és bruttó összegét kell tartalmaznia. Hasonló módon kötelesek adatot szolgáltatni a nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok a kisiparosok és magánkereske­dők részére eladott áruk ellenértékéről. Szerződé­ses üzemeltetés esetén a gazdálkodó szerv ugyan­csak köteles a fentiek szerint adatot küldeni az üz­letvezetőnek átadott áruk — számított áras — ér­tékéről. (2) Az illetékhivatal az ingatlan helye szerint illetékes adóhatóságnak köteles adatot küldeni a visszterhes elidegenítésekről. Az adatlapon fel kell tüntetni az ingatlan helyét (utca, tér stb.), az el­idegenített ingatlan (-hányad) forgalmi értékét és az ingatlan beépítettségét. (3) Az adatszogáltatási kötelezettség alól fel­mentést indokolt esetben a pénzügyminiszter en­gedélyez. Vhr. .70. § A rendeletben foglaltakon túlmenően a magánszemélyek általános adóbevallást külön intézkedés alapján kötelesek adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom