Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

490 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám J ogkö vetkezmények 17. § (1) Az adóbevallás késedelmes benyújtása, vagy elmulasztása miatt a nyilvántartott adózó terhére az általános jövedelemadót 5%-kal emelten kell kivetni, ha adóbevallását nem a pénzügyminiszter által meghatározott időben adja be; 20%-kal emelten kell kivetni, ha az adóbevallás beadására, vagy a hiányok pótlására az adóhatóság által hozzáintézett felhívásnak az abban kitűzött határidő után, de 30 napon belül tesz eleget; 50%-kal emelten kell kivetni, ha felhívás ellenére 30 napon belül nem ad adóbevallást. Vhr. 71. § (1) Az adóbevallás késedelme miatt a felemelt adót mind az adóköteles jövedelem, mind a foglalkoztatott alkalmazottak munkabére után megállapított adó figyelembevételével kell kiszámítani. (2) Ha a kivetett adó a jogorvoslat során változik, az R. 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adóemelést is ennek megfelelően helyesbíteni kelL (3) Ha az adózó a pótlásra kiadott adóbevallást 30 napon belül sem adja vissza, terhére az adót 50%-kal emelten kell megállapítani. (4) Ha az ingatlan elidegenítője a Vhr. 20. § (4) bekezdésében foglalt bejelentést megtette, de a szándékolt ingatlanszerzés az ott megjelölt határidőig nem történt meg, akkor vétel (csere) esetében az egyébként járó adó 12%-át, építés esetén 36%-át bírság címén köteles fizetni. Ha az adózó a bejelentett szándéktői a vállalt határidőn belül eláll és ezt az adóhatósággal közli, a bírságnak csak az adóköteles elidegenítéstől a közlésig eltelt hónapokra eső arányos részét kell megfizetni. Ez esetben minden megkezdett hónap teljes hónapnak számít. (2) Az általános jövedelemadóra vonatkozó egyéb rendelkezések megsértése miatt az adócsalásra, illetőleg a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Határozat (fizetési meghagyás) 18. § A megállapított adó összegét az adó fizetésére kötelezettel határozat (fizetési meghagyás) útján közölni kell. Vhr. 72. § (1) Az adólevonás útján, valamint az állandó adókulccsal (adótétellel) történő adózásnál a határozatot (fizetési meghagyást) az adózó vagy meghatalmazottja által a pénz átvételekor aláírt fizetési jegyzék vagy kapott elszámolás, illetőleg a befizetett adó igazolása pótolja. Emellett azonban az adózó figyelmét a jogorvoslat lehetőségére is fel kell hívni. (2) Ha az ellenőrzés adólevonás elmulasztását állapítja meg, az adóhiányról a levonást elmulasztó — egyetemlegesen felelős — szerv értesíti az adóköteles személyt. Ez az értesítés az adóhatósági határozatot helyettesíti és az értesítésben fel kell hívni az adózó figyelmét a jogorvoslat lehetőségére. Jogorvoslat 19. § (1) Az általános jövedelemadót megállapító határozat (fizetési meghagyás) ellen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései alapján jogorvoslattal lehet élni. Vhr. 73. § (1) A fellebezést a) adólevonás esetében, ha a levont adót a Vhr. 56. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott adóelszámolási irodához kell befizetni, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi igazgatósága, megyei, fővárosi hivatala, ha a befizetést más adó-hatósághoz kell teljesíteni, a Vhr. 56. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adóhatóság; b) állandó adókulcs (adótétel) útján adózás esetében a Vhr. 50. és 51. §-ban meghatározott adóhatóság; c) adóközösségben történő adózásnál az adóközösség székhelye szerint illetékes megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizpttságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a Fővárosi Illetékhivatal; d) az a)—c) pontban fel nem sorolt esetekben pedig az 1957. évi IV. törvény 50. §-ában meghatározott szerv bírálja el. (2) A Vhr. 72. §-ában említett esetekben az adóköteles személy (R..4. §) kizárólag az 1957. évi IV. törvény, továbbá e rendelet szabályai szerint élhet jogorvoslattal, illetőleg megtámadási keresettel. (2) A fellebbezés elbírálása előtt az érdekképviseleti szervek véleményét ki kell kérni. (3) 16 Az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján e rendelet alkalmazásában az adókivetés jogalapja körébe csak annak eldöntése tartozik, hogy kinek a terhére, milyen te- • • • vékenység (jövedelemforrás) után, milyen adóztatási módszerrel (adólevonás, adókivetés), mely időponttól kezdődően állapítható meg adó, illetőleg fennáll-e jogosultság adómentességre, vagy adó16 Az R. 19. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata az R/2. 4. §-ával megállapított szöveg, amellyel,az R. eredeti szövege kiegészült