Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 473 igazolja, hogy a szerződést illetékkiszabásra bemutatta, építés esetén pedig három éven belül a használatbavételi engedélyt bemutatja. Ha ap adásvétel vagy az építés említett határidőn belül megtörtént akkor bejelentés helyett annak tényét kell igazolni a fenti okmányokkal. A bejlentésben fel kell tüntetni az elidegenítő személyek lakóhelyét és személyi számát. Elvész az adómentességéhez való igény, ha a bejelentés vagy ennek hiányában az ingatlanszerzés a bejelentésre nyitvaálló utolsó határidőig sem történik meg, (5) A tulajdonos által lakott lakóingatlan elidegenítése esetén nem zárja ki az adómentességet az a körülmény, hogy a tulajdonos a másik lakóingatlant nem az elidegenítést követően, hanem az azt közvetlenül megelőző 183 napon belül — hatósági engedéllyel — szerezte. Ha az ingatlan elidegenítés kapcsán az elidegenítő nem új lakóépületet épít, hanem a tuladonát képező lakóingatlant bővíti, az elidegenítés jövedelme a (3)— (4) bekezdésben foglalt feltételek mellett részesülhet adómentességben, amennyiben a lakóingatlanban a korábbinál több lakószoba vagy lakás jön létre és a növedék tulajdonosa azonos a bővítés előtti ingatlan tulajdonosával. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 4. az iskolai (felsőfokú iskolai) tanulónak, egyetemi (főiskolai) hallgatónak szakmai gyakorlattal összefüggő munkájából származó jövedelme; Vhr. 21. § Ha tanulók, egyetemi (főiskolai hallgatók) vagy ifjúsági szervezet tagjai kollektív munkát (vasgyűjtést, gyümölcsszedést stb.) végeznek, munkájuk ellenértéke (bére) adómentes. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 5. az albérletből, az ágybérletből, a komfort nélküli lakások bérbeadásából, a gyermekek, valamint az ápolásra kihelyezett betegek gondozásából származó jövedelem; Vhr. 22. § (1) Adómentes albérlőtartáson (ágybérlőtartáson), valamint komfort nélküli lakás adómentes bérbeadásán lakószobának vagy a lakás egyéb helyiségeinek lakás céljára történő bérbeadását kell érteni. Azonosan kell elbírálni az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) által a saját lakásával összefüggő — műszakilag el nem különített — helyiségnek lakás céljára történő bérbeadás sát is. (2) A lakószobák albérlői és ágybérlői által fizetett díj az ezzel kapcsolatos berendezési és felszerelési tárgyak használatáért járó díjat is magában foglalja, amelyet különválasztva adóztatni nem lehet. (3) Ha az albérlet (ágybérlet) vagy a komfort nélküli lakás bérbeadása nem lakás, hanem egyéb más (üdülés, pihenés, közületi szerv dolgozóinak elszállásolása, műterem, iroda, rendelő stb.) célokat szolgál, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget (üdülő, műhely, üzlet, garázs, műterem stb.) hasznosítanak albérlet útján, az ebből származó jövedelem adóköteles. (4) A gyermekgondozással kapcsolatos adómentesség nem vonatkozik a gyermekek keresetszerű nyaraltatására (ellátására). Egyéb esetben az adómentesség legfeljebb öt gyermek — alkalmazott foglalkoztatása és óvodai (iskolai) jellegű oktatás (nyelv, zene stb) nélküli — gondozásából származó jövedelemre terjed ki. (5) Adómentes a 3/1966. (IV. 30.) OT—PM— ÉVM sz. rendelet alapján végzett épületbontásból származó, anyagban megjelenő jövedelem, ha az anyagot nem értékesítik. 67 Hatályát vesztette. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) g) 8 a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója alá eső jövedelem; h) 8 a társasági adóval adóztatott nyereség (jövedelem); Vhr. 23. § (1) Az adómentesség nem illeti meg a társasági adó alá nem vont vagy alóla mentesített társasági nyereségből magánszemélyt megillető részesedést (jövedelmet). (2) Ha társasági adóval adóztatott nyereség részben vagy egészben magánszemélyek között felosztásra kerül, az ebből származó jövedelem adóköteles. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) i) 8 az a jövedelem, amelynek általános jövedelemadó mentességét más jogszabály biztosítja. (2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a) az adómentességeknek e rendeletben meghatározott feltételeit rendeleti úton módosíthassa, vagy egyéb feltételeket állapíthasson meg; b) egyes adóköteles jövedelmek adóztatásának módszerét az e rendeletben meghatározott keretek között megváltoztathassa; c) indokolt esetben az általános szabályoktól eltérő adókedvezményt engedélyezzen. Vhr. 24. § Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az R. és e rendelet alkalmazásában az adómentességet biztosító összeghatár átlépése esetén a teljes jövedelem adóköteles. 7 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének f/6, pontját, az R/2. 1. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. 8 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének g), h) és i) pontja, az R/3. 2. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel az R. szóvege kiegészült, illetőleg eredeti g) pontjának szövege az i) pontba került át.