Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

474 \ TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 3. § (1) Az adókötelezettség a tevékenység (foglalkozás) megkezdésének, a jövedelemforrás keletkezésének, az alkalmazott felvételének, illetőleg az adómentesség megszűnésének napján kezdődik. Vhr. 25. § Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adózó kereseti tevékenységét (foglalkozását) ipar jogosítvány, más hatósági engedély vagy jogszabály alapján vagy anélkül folytatja, vagy tevékenysége csak ideiglenes, illetőleg •rövid ideig tart. így adóztatni kell az alkalmi fuvarozókat, a házilagos építkezésben — ellenszolgáltatás mellett — iparengedély nélkül közreműködő vállalkozókat stb. is. Az engedély nélkül, illetőleg a szabályokkal ellentétben foytatott tevékenység adóztatása mellett azonban az egyéb jogkövetkezmények érvényesítésére az illetékes szerv figyelmét fel kell hívni. (2) Az adókötelezettség azon a napon szűnik meg, amikor az adózó adómentessé válik, illetőleg amikor adóköteles tevékenysége (foglalkozása), jövedelemforrása, vagy alkalmazottjának társadalombiztosítás alá eső munkaviszonya, munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre* irányuló jogviszonya megszűnik. Vhr. 26. § (1) Az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, az adóköteles tevékenység szüneteltetését, valamint a telep- és a lakóhelyváltozást — az azt követő 8 napon belül — az adózó a telephelye, ennek hiányában az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye (a továbbiakban: telephely) szerint illetékes alábbi szervhez (a továbbiakban: adóhatóság) köteles bejelenteni: a) kisiparos és magánkereskedő (adóközösségben adózó) a megyei, megyei városi illetékhivatalhoz, a fővárosban a kerületi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez; b) minden más adózó a községi, nagyközségi szakigazgatási szervhez, illetőleg a városi, — fővárosi kerületi — tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, megyei városokban a kerületi hivatalhoz. (2) Ha a közkereseti társaság keretében működő vásározó kereskedők lakóhelye nem ugyanazon adóhatóság illetékességi területén van, telephelynek annak a társasági tagnak a lakóhelyét kell tekinteni, akinek az egyéni iparjogosítványa későbbi keletű. Egyezőség esetén a társaságot képviselő tag lakóhelye a társaság telephelye. (3) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség nem terheli az adólevonás, valamint az állandó adókulcs (adótétel) útján adózókat. (4) A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az adózó nevét, személyi számát és lakásának üzletének, műhelyének (telephelyének) címét; b) az adóköteles tevékenység (foglalkozás), jövedelemforrás megjelölését; c) az adókötelezettség vagy a szüneteltetés kezdetének, illetőleg megszűnésének, a telep- vagy lakóhelyváltoztatásnak az időpontját. (5) Az adókötelezettség megszűnésének (szünetelésének) az adózó hibájából történt késedelmes bejelentése esetén az adókötelezettség megszűnését (szünetelését) a bejelentés napjától kell számítani. Más szakigazgatási (ipari, kereskedelmi stb.) szervhez is tett kötelező bejelentés esetén a korábbi bejelentés időpontja az irányadó. (6) Nem tekinthető az adókötelezettség megszűnésének, ha az adózó a telep- vagy a lakóhelyét változtatja meg. Ilyen esetben az adóztatás folyamatosságát oly képpen kell biztosítani, hogy az adót az új telep-, illetőleg lakóhelyen csak az adóévet követő évtől kezdődően kell megállapítani. (7) Az adókötelezettség megszűnése esetén a Vhr. 30. § (3) bekezdése szerint soron kívül kell eljárni. Szünetelés esetén pedig a szünetelés időtartamára esedékes adóelőlegre a behajtási eljárást kell felfüggeszteni, illetőleg az adóátalányt kell időarányosan helyesbíteni. Ha az idényjellegű szakmákban dolgozó kisiparos vagy magánkereskedő adóját erre tekintettel állapították meg, csak az idény alatti szüneteltetés, esetén van helye adóhelyesbítésnek. (8) Ingatlan bérbeadása vagy elidegenítése esetén telephelynek az ingatlan fekvése helyét kell tekinteni. Üzlet szerződéses üzemeltetése esetén telephelynek az üzletet kell tekinteni. (9) Ha az üdülő, családi ház, lakás használója (bérlője, tulajdonosa) a helyiséget üdülés (pihenés) céljára idegenforgalmi szerv közbejötte nélkül, belföldi vagy külföldi magánszemély, illetőleg külföldi jogi személy részére ellenértékért — részben vagy egészben — át kívánja engedni, köteles ezt évenként, legkésőbb a tényleges átengedés napján a helyiség fekvése szerint illetékes adóhatósághoz írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a helyiséget átengedő személy nevét, személy számát és lakcímét, továbbá az átengedésre kerülő helyiségek számát és pontos címét. Az adófizetésre kötelezett személy 4. § (1) Az általános jövedelemadót annak terhére kell megállapítani, vagy adót kell levonni (beszedni), akinél az adóköteles jövedelem jelentkezik, illetőleg, aki az alkalmazottat foglalkoztatja. (2) Gyámság vagy gondnokság esetében a gyámolt, illetőleg a gondnokolt az adó fizetésére kötelezett. (3) A külön kezelt vagyontömeg (a fel nem osztott hagyaték, a zárgondnoki kezelés alatt álló vagyon stb.) adóköteles jövedelme után az adót a volt, vagy a leendő adózó terhére kell megállapítani.