Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

472 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám tári év teljes jövedelme a 100 000 forintot meg­haladja. (11) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pontjá­ban szereplő' adómentesség nem érinti az alkal­mazott foglalkoztatása után meghatározott külön általános jövedelemadó fizetési kötelezettséget. Vhr. 17. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/l. és 2. pontjában meghatározott adómentesség­re vonatkozó jogosultságot vagy annak megszűn­tét a Vhr. 26. § (1) és (4) bekezdésében megjelölt módon, időben és helyen jelenteni, valamint iga­zolni kell. (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/l. és 2. pontjában meghatározott adómentességre jogosult­ság, ha a feltételeknek az adózó megfelel, az igény bejelentése alapján erre vonatkozó külön határo­zat nélkül áll be. Késedelmes bejelentés esetén az adómentesség időtartama a késedelemmel rövidül. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 36 a pénzügyminiszter által meghatározott kör­ben a gazdálkodó szervezetek kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzleteinek szerződéses üzemelteté­séből — a kezdéstől számított egy év alatt — el­ért, egyébként adóköteles jövedelem. Vhr. 18. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/3, pontjában meghatározott adómentesség a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjét az 5. szá­mú mellékletben foglaltak szerint illeti meg. (2) Ha a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezető­je e tevékenységét az adómentesség ideje alatt vagy annak lejártát követő két éven belül elfo­gadható indok (súlyos egészségromlás, haláleset, gazdasági lehetetlenülés) nélkül megszünteti, az adómentesség egész időszakára adóznia kell. (3) Nem illeti meg az adómentesség azt az üzlet­vezetőt (polgári jogi társaság tagját), aki ilyen te­vékenységet adómentesen már folytatott, azonban azt megszüntette és az ország területén bárhol új­ra kezdi. Ez a személy nem részesülhet adómen­tességben akkor sem, ha olyan polgári jogi tár­saság tagjaként vesz részt más üzlet üzemelteté­sében, amelynek vezetője (más tagja) egyébként jogosult az adómentességre. (4) A gazdálkodó szervezet köteles meggyőződni arról, hogy az adómentesség feltételei fennáll­nak-e. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjé­nek adómentességét vagy adómentességének meg­szűntét a Vhr. 50. § (2) bekezdésében meghatáro­zott módon kell az adóhatósághoz bejelenteni. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) f) 1. az állami biztosítási szerződésből származó térítés, valamint a takarékbetét kamatjövedelme; 6 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/3, pontja, az R/3. 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel az R. eredeti szövege kiegészült. 2. a törvényen alapuló tartásdíj, a jogi kötele­zettségen alapuló kártérítés (kártalanítás), vala­mint a szerződésen kívüli támogatás és a szerző­désen alapuló — évi 12 000 forintot meg nem ha­ladó — tartásdíj; Vhr. 19. § (1) Az állami biztosításból eredő szol­gáltatást akkor sem lehet adóztatni, ha azt a szer­ződést kötő más — a kárban részes kedvezménye­zett — részére fizeti ki. (2) Adómentes a külföldi biztosító intézet által, belföldi illetőségű személy részére teljesített szol­gáltatás. (3) A törvényen alapuló tartásdíj (gyermektar­tás, szülőtartás stb.) adómentes. Jogi kötelezettsé­gen alapuló adómentes kártérítésnek kell tekinte­ni a lakáshasználatbavételi díjat (díjtérítés), a la­káscsere folytán kapott térítést és a földtörvény alapján fizetett térítést is. (4) Ingatlannak (lakáshasználatnak) eltartásért, életjáradékért történő átruházásából származó jö­vedelem adómentes. Egyéb visszterhes szerződésen alapuló életjáradék akkor adómentes, ha az évi 12 000 forintot nem haladja meg. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 3. az öröklésből, alkalmi ajándékozásból, va­gyontárgy nem keresetszerű értékesítéséből — ide nem értve a 6. § (1) bekezdésében említett ingat­lanmegosztást, átruházást —, a nyereményből vá­sárlási és értékesítési visszatérítésből származó jö­vedelem; Vhr. 20. § (1) Ha az öröklés vagy ajándékozás tárgyát olyan vagyon (jogosítvány) képezi, amely további jövedelmet biztosít, az ilyen jövedelem adóköteles. (2) Nem esik adókötelezettség alá a vagyontárgy értékesítése (eladása, cseréje), ha az értékesítés nem rendszeres (nem keresetszerű). A Vhr. 3. § (5)—(8) bekezdésében meghatározott ingatlanát­ruházás azonban erre tekintet nélkül adóköteles. (3) Adómentes a Vhr. 3. § (5)—(8) bekezdése szerinti ingatlanelidegenítés, ha azt az elidegenítő a saját vagy vele együttélő házastársa részére la­kóház- vagy lakástulajdon visszterhes megszerzése céljából értékesíti és az ingatlanértékesítésből származó jövedelme (Vhr. 37/§) nem haladja meg a szerzett ingatlan (ingatlanrész) forgalmi értékét, építés esetén létesítési költségét. Az ezt meghala­dó jövedelemrész adóköteles. (4) A (3) bekezdésben foglalt adómentesség to­vábbi feltétele, hogy az elidegenítő a lakóház­vagy lakástulajdon megszerzésének szándékát az elidegenített ingatlan helye szerint illetékes adó­hatóságnál az elidegenítési szerződést követően, legkésőbb az adóbevallása vagy erre történő fel­hívása alkalmával bejelenti, továbbá az elidegení­tési szerződéstől számítva adásvételi (csere-) szer­ződéssel történő szerzés esetén egy, éven belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom