Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

472 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám tári év teljes jövedelme a 100 000 forintot meghaladja. (11) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pontjában szereplő' adómentesség nem érinti az alkalmazott foglalkoztatása után meghatározott külön általános jövedelemadó fizetési kötelezettséget. Vhr. 17. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/l. és 2. pontjában meghatározott adómentességre vonatkozó jogosultságot vagy annak megszűntét a Vhr. 26. § (1) és (4) bekezdésében megjelölt módon, időben és helyen jelenteni, valamint igazolni kell. (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/l. és 2. pontjában meghatározott adómentességre jogosultság, ha a feltételeknek az adózó megfelel, az igény bejelentése alapján erre vonatkozó külön határozat nélkül áll be. Késedelmes bejelentés esetén az adómentesség időtartama a késedelemmel rövidül. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 36 a pénzügyminiszter által meghatározott körben a gazdálkodó szervezetek kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzleteinek szerződéses üzemeltetéséből — a kezdéstől számított egy év alatt — elért, egyébként adóköteles jövedelem. Vhr. 18. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/3, pontjában meghatározott adómentesség a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjét az 5. számú mellékletben foglaltak szerint illeti meg. (2) Ha a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője e tevékenységét az adómentesség ideje alatt vagy annak lejártát követő két éven belül elfogadható indok (súlyos egészségromlás, haláleset, gazdasági lehetetlenülés) nélkül megszünteti, az adómentesség egész időszakára adóznia kell. (3) Nem illeti meg az adómentesség azt az üzletvezetőt (polgári jogi társaság tagját), aki ilyen tevékenységet adómentesen már folytatott, azonban azt megszüntette és az ország területén bárhol újra kezdi. Ez a személy nem részesülhet adómentességben akkor sem, ha olyan polgári jogi társaság tagjaként vesz részt más üzlet üzemeltetésében, amelynek vezetője (más tagja) egyébként jogosult az adómentességre. (4) A gazdálkodó szervezet köteles meggyőződni arról, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e. A szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének adómentességét vagy adómentességének megszűntét a Vhr. 50. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell az adóhatósághoz bejelenteni. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) f) 1. az állami biztosítási szerződésből származó térítés, valamint a takarékbetét kamatjövedelme; 6 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/3, pontja, az R/3. 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel az R. eredeti szövege kiegészült. 2. a törvényen alapuló tartásdíj, a jogi kötelezettségen alapuló kártérítés (kártalanítás), valamint a szerződésen kívüli támogatás és a szerződésen alapuló — évi 12 000 forintot meg nem haladó — tartásdíj; Vhr. 19. § (1) Az állami biztosításból eredő szolgáltatást akkor sem lehet adóztatni, ha azt a szerződést kötő más — a kárban részes kedvezményezett — részére fizeti ki. (2) Adómentes a külföldi biztosító intézet által, belföldi illetőségű személy részére teljesített szolgáltatás. (3) A törvényen alapuló tartásdíj (gyermektartás, szülőtartás stb.) adómentes. Jogi kötelezettségen alapuló adómentes kártérítésnek kell tekinteni a lakáshasználatbavételi díjat (díjtérítés), a lakáscsere folytán kapott térítést és a földtörvény alapján fizetett térítést is. (4) Ingatlannak (lakáshasználatnak) eltartásért, életjáradékért történő átruházásából származó jövedelem adómentes. Egyéb visszterhes szerződésen alapuló életjáradék akkor adómentes, ha az évi 12 000 forintot nem haladja meg. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 3. az öröklésből, alkalmi ajándékozásból, vagyontárgy nem keresetszerű értékesítéséből — ide nem értve a 6. § (1) bekezdésében említett ingatlanmegosztást, átruházást —, a nyereményből vásárlási és értékesítési visszatérítésből származó jövedelem; Vhr. 20. § (1) Ha az öröklés vagy ajándékozás tárgyát olyan vagyon (jogosítvány) képezi, amely további jövedelmet biztosít, az ilyen jövedelem adóköteles. (2) Nem esik adókötelezettség alá a vagyontárgy értékesítése (eladása, cseréje), ha az értékesítés nem rendszeres (nem keresetszerű). A Vhr. 3. § (5)—(8) bekezdésében meghatározott ingatlanátruházás azonban erre tekintet nélkül adóköteles. (3) Adómentes a Vhr. 3. § (5)—(8) bekezdése szerinti ingatlanelidegenítés, ha azt az elidegenítő a saját vagy vele együttélő házastársa részére lakóház- vagy lakástulajdon visszterhes megszerzése céljából értékesíti és az ingatlanértékesítésből származó jövedelme (Vhr. 37/§) nem haladja meg a szerzett ingatlan (ingatlanrész) forgalmi értékét, építés esetén létesítési költségét. Az ezt meghaladó jövedelemrész adóköteles. (4) A (3) bekezdésben foglalt adómentesség további feltétele, hogy az elidegenítő a lakóházvagy lakástulajdon megszerzésének szándékát az elidegenített ingatlan helye szerint illetékes adóhatóságnál az elidegenítési szerződést követően, legkésőbb az adóbevallása vagy erre történő felhívása alkalmával bejelenti, továbbá az elidegenítési szerződéstől számítva adásvételi (csere-) szerződéssel történő szerzés esetén egy, éven belül