Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 17. szám
17. szám * TANÁCSOK KÖZLÖNYE '471 (8) Az R. alkalmazásában nem minősül alkalmazottnak az a személj', akinek a foglalkoztatása után a Vhr. 60. § (1) bekezdése értelmében külön általános jövedelemadót nem kell fizetni. (9) A kisiparost, illetőleg magánkereskedőt az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/l. pontjában meghatározott adómentesség a 65., illetőleg a 60. életéve betöltését, vagy 100°/o-os csökkent munkaképessége megállapítását követő hónap 1. napjától kezdődően elért jövedelme után illeti meg. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2"1 az ötezernél kisebb lélekszámú községben, valamint más község, illetőleg város ellátatlan területén tevékenységet kezdő, a lakosság szükségleteit kielégítő — magánkereskedő vagy — szolgáltatást vagy javítást végző kisiparos a tevékenységének megkezdését követő három év alatt elért, évi 80 000 forintot meg nem haladó, egyébként adóköteles jövedelme; Vhr. 16. § (1) Szolgáltató-, illetőleg javítóipari tevékenységnek minősül a kisiparos tevékenysége akkor, ha kizárólag ebből a tevékenységből van bevétele, vagy ha emelett az általa végzett' termékelőállításból, feldolgozásból, továbbmegmunkálásból, kitermelésből vagy kiszerelésből származó bevétele a forgalmának 30%-át, de legfeljebb az évi 100 000 forintot nem haladja meg. A szikvízgyártást, f a sütőipari, a cukrászipari, valamint a megrendelés alapján méret szerint készített egyedi (egyes darab, vagy egy garnitúra) termék előállítását minden esetben szolgáltatóipari tevékenységnek kell tekinteni. (2) Az adókivetés útján adóztatható lakossági szolgáltatóiparost és magánkereskedőt [Vhr. 15. § (3)—(5) bek.] akkor illeti meg az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pontjában meghatározott adómentesség, ha tevékenységét ipar jogosítvány alapján telephely létesítésével kezdi meg és helyben folytatja. (3) Az 5000-nél kisebb lélekszámú községben telephellyel rendelkező lakossági szolgáltatóiparost nem zárja ki az adómentességből az, ha tevékenységét hasonló lélekszámú községben is gyakorolja. (4) A község lélekszámát a hivatalos statisztikai adatok alapján (állandó lakosság) kell figyelembe venni. A közös tanácsú községeknél a lélekszámot községenként külön-külön kell figyelembe venni. Az ellátatlan területet pedig a helységre illetékes ipari, illetőleg kereskedelmi szakigazgatási szerv határozza meg. (5) A rendelet alkalmazása szempontjából iparjogosítvány az iparigazolvány, illetőleg a magán5 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pontja, az R/3. 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amely az R/2. 1. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg helyébe lépett. kereskedői igazolvány, a kisipari működési engedély, a háziipari értesítés, a „vándor" megjelölésű iparigazolvány, a működési engedély. (6) Nem illeti meg a hároméves adómentesség j azt a kisiparost, valamint magánkereskedőt, aki tevékenységét 1977. január 1. napját követően megszüntette, majd ugyanazt a tevékenységet a megszüntetéstől* számított öt éven belül — az ország területén bárhol — újra kezdi. Akinél ez a kizáró ok nem áll fenn, az adómentesség elnyeréséhez erről a tényről nyilatkozatot kell tennie a Vhr. 17. §-ban előírt bejelentés alkalmával. Az idény jelleggel működő kisiparosokat, magánkereskedőket az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pontjában meghatározott adómentesség nem illeti meg. Kivétel ez alól a lakossági szolgáltató kisiparos és a lakossági szükségletet kielégítő magánkereskedő, ha kizárólag idegenforgalmi fejlesztésre kijelölt településen (4. sz. melléklet) és csak az idényben működik. Az idény tartama tekintetében az illetékes szakigazgatási szerv álláspontját kell figyelembe venni. (7) Az adómentesség szempontjából nem tekinthető új iparkezdésnek, ha a kisiparosnak vagy magánkereskedőnek korábban már gyakorolt tevékenységét házastársa, egyenes ágbeli rokona vagy annak házastársa saját jogán tovább folytatja. (8) Az ipar szüneteltetése nem szakítja meg a hároméves adómentesség időtartamát, kivéve az igazolt tartós betegség és a katonai szolgálat idejét, ha ez alatt a tevékenységet valóban nem gyakorolják. Az adómentesség — az egyéb feltételek fennforgása esetén — a tevékenység megkezdését követő három éven belül abban az esetben sem szakad meg, ha a telephely szerinti község időközben más községgel, illetve várossal egyesült és> az egyesített helység 5000-nél nagyobb lélekszámú mú, vagy ha az adózó telephelyét a megyén, fővároson belül áthelyezte. (9) Ha a jövedelem a hároméves adómentességet biztosító jövedelemhatárt meghaladja, de nem nagyobb 100 000 forintnál, arra az adóévre csak a jövedelemhatárt meghaladó jövedelemrész esik adó alá. Az adó kiszámításánál a teljes jövedelem után járó adóból le kell vonni az adómentes jövedelemrész után önállóan kiszámított adóösszeget, Aki az adómentesség lejárta előtt vagy azt követően három éven belül a tevékenységét elfogadható indok (egészségi állapot súlyos megromlása, haláleset, gazdasági lehetetlenülés) nélkül megszünteti, annak az adómentesség ideje alatt elért egész jövedelme után adóznia kell. (10) Abban a naptári évben, amelyben a három évi adómentes időtartam eltelte következetében az adómentesség megszűnik, az évi 80 000 Ft-nak — ha az évi jövedelem ezt nem érte el, akkor a ténylegesen elért adóköteles jövedelemnek — az adómentesség megszűnéséig eltelt hónapokra időarányosan eső részét kell a (9) bekezdés alkalmazásánál adómentes jövedelemrészként figyelembe venni. Az előbb említett naptári évben nem lehet adómentes jövedelmet figyelembe venni, ha a nap-