Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 17. szám

17. szám * TANÁCSOK KÖZLÖNYE '471 (8) Az R. alkalmazásában nem minősül alkalma­zottnak az a személj', akinek a foglalkoztatása után a Vhr. 60. § (1) bekezdése értelmében külön általános jövedelemadót nem kell fizetni. (9) A kisiparost, illetőleg magánkereskedőt az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/l. pontjában meghatá­rozott adómentesség a 65., illetőleg a 60. életéve betöltését, vagy 100°/o-os csökkent munkaképes­sége megállapítását követő hónap 1. napjától kez­dődően elért jövedelme után illeti meg. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2"1 az ötezernél kisebb lélekszámú községben, valamint más község, illetőleg város ellátatlan te­rületén tevékenységet kezdő, a lakosság szükség­leteit kielégítő — magánkereskedő vagy — szolgáltatást vagy javítást végző kisiparos a tevékenységének megkezdését követő három év alatt elért, évi 80 000 forintot meg nem haladó, egyébként adóköteles jövedelme; Vhr. 16. § (1) Szolgáltató-, illetőleg javítóipari tevékenységnek minősül a kisiparos tevékenysége akkor, ha kizárólag ebből a tevékenységből van bevétele, vagy ha emelett az általa végzett' ter­mékelőállításból, feldolgozásból, továbbmegmun­kálásból, kitermelésből vagy kiszerelésből szár­mazó bevétele a forgalmának 30%-át, de legfel­jebb az évi 100 000 forintot nem haladja meg. A szikvízgyártást, f a sütőipari, a cukrászipari, vala­mint a megrendelés alapján méret szerint készí­tett egyedi (egyes darab, vagy egy garnitúra) ter­mék előállítását minden esetben szolgáltatóipari tevékenységnek kell tekinteni. (2) Az adókivetés útján adóztatható lakossági szolgáltatóiparost és magánkereskedőt [Vhr. 15. § (3)—(5) bek.] akkor illeti meg az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pontjában meghatározott adó­mentesség, ha tevékenységét ipar jogosítvány alap­ján telephely létesítésével kezdi meg és helyben folytatja. (3) Az 5000-nél kisebb lélekszámú községben te­lephellyel rendelkező lakossági szolgáltatóiparost nem zárja ki az adómentességből az, ha tevékeny­ségét hasonló lélekszámú községben is gyakorolja. (4) A község lélekszámát a hivatalos statisztikai adatok alapján (állandó lakosság) kell figyelembe venni. A közös tanácsú községeknél a lélekszámot községenként külön-külön kell figyelembe venni. Az ellátatlan területet pedig a helységre illetékes ipari, illetőleg kereskedelmi szakigazgatási szerv határozza meg. (5) A rendelet alkalmazása szempontjából ipar­jogosítvány az iparigazolvány, illetőleg a magán­5 Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pontja, az R/3. 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amely az R/2. 1. §-ának (2) bekezdésével módosított szöveg he­lyébe lépett. kereskedői igazolvány, a kisipari működési enge­dély, a háziipari értesítés, a „vándor" megjelölésű iparigazolvány, a működési engedély. (6) Nem illeti meg a hároméves adómentesség j azt a kisiparost, valamint magánkereskedőt, aki tevékenységét 1977. január 1. napját követően megszüntette, majd ugyanazt a tevékenységet a megszüntetéstől* számított öt éven belül — az or­szág területén bárhol — újra kezdi. Akinél ez a kizáró ok nem áll fenn, az adómentesség elnye­réséhez erről a tényről nyilatkozatot kell tennie a Vhr. 17. §-ban előírt bejelentés alkalmával. Az idény jelleggel működő kisiparosokat, magánkeres­kedőket az R. 2. §-a (1) bekezdésének e/2, pont­jában meghatározott adómentesség nem illeti meg. Kivétel ez alól a lakossági szolgáltató kisiparos és a lakossági szükségletet kielégítő magánkereskedő, ha kizárólag idegenforgalmi fejlesztésre kijelölt településen (4. sz. melléklet) és csak az idényben működik. Az idény tartama tekintetében az il­letékes szakigazgatási szerv álláspontját kell figye­lembe venni. (7) Az adómentesség szempontjából nem tekint­hető új iparkezdésnek, ha a kisiparosnak vagy ma­gánkereskedőnek korábban már gyakorolt tevé­kenységét házastársa, egyenes ágbeli rokona vagy annak házastársa saját jogán tovább folytatja. (8) Az ipar szüneteltetése nem szakítja meg a hároméves adómentesség időtartamát, kivéve az igazolt tartós betegség és a katonai szolgálat ide­jét, ha ez alatt a tevékenységet valóban nem gya­korolják. Az adómentesség — az egyéb feltételek fennforgása esetén — a tevékenység megkezdését követő három éven belül abban az esetben sem szakad meg, ha a telephely szerinti község idő­közben más községgel, illetve várossal egyesült és> az egyesített helység 5000-nél nagyobb lélekszámú mú, vagy ha az adózó telephelyét a megyén, fő­városon belül áthelyezte. (9) Ha a jövedelem a hároméves adómentessé­get biztosító jövedelemhatárt meghaladja, de nem nagyobb 100 000 forintnál, arra az adóévre csak a jövedelemhatárt meghaladó jövedelemrész esik adó alá. Az adó kiszámításánál a teljes jövedelem után járó adóból le kell vonni az adómentes jöve­delemrész után önállóan kiszámított adóösszeget, Aki az adómentesség lejárta előtt vagy azt köve­tően három éven belül a tevékenységét elfogad­ható indok (egészségi állapot súlyos megromlása, haláleset, gazdasági lehetetlenülés) nélkül meg­szünteti, annak az adómentesség ideje alatt elért egész jövedelme után adóznia kell. (10) Abban a naptári évben, amelyben a három évi adómentes időtartam eltelte következetében az adómentesség megszűnik, az évi 80 000 Ft-nak — ha az évi jövedelem ezt nem érte el, akkor a tény­legesen elért adóköteles jövedelemnek — az adó­mentesség megszűnéséig eltelt hónapokra időará­nyosan eső részét kell a (9) bekezdés alkalmazá­sánál adómentes jövedelemrészként figyelembe venni. Az előbb említett naptári évben nem lehet adómentes jövedelmet figyelembe venni, ha a nap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom