Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE A munkaidőcsökkentés miatt alkalmazott fenti béremelések összegével az alapbér-rendszerek bértételei túlléphetők. A havi kereset egy órára eső részének megállapításánál — heti 42 órás munkaidő esetén — a kereset 1/182-ed részét kell alapul venni. Több műszakos munkahelyeken, munkakörökben a napi munkaidőnek az ötnapos munkahét bevezetése miatti meghosszabbítása esetén a többlet-munkaidőt annak a műszaknak az alapján kell díjazni, amelyiknek az időtartama meghoszszabbodott. A munkaidőcsökkentés a főállás melletti foglalkoztatás időkereteit is módosítja: a 42 órás törvényes munkaidő alapulvételével megállapítható munkaidő — külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — másodállásban havi 45,5, mellékfoglalkozásban és munkavégzésre irányuló — engedélyezés alá eső — egyéb jogviszonyban havi 61, illetve fizikai tevékenység esetén 91 óráig terjedhet. Munkaügyi Minisztérium Munkaerő- és Bérgazdálkodási Főosztály A Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója A munkaerő közvetítéséről, elhelyezéséről és toborzásáról szóló 29/1980. (XII. 29.) MüM számú rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltatók — függetlenül attól, hogy a munkaerőközvetítést igénybe kívánják-e venni — kötelesek az illetékes munkaerő-közvetítő szerv részére azt az esedékes munkaerő-szükségletet, amelyet belső átcsoportosítással, át- és továbbképzéssel, tanulmányi szerződés útján elhhelyezkedő személyekkel nem tudják kielégíteni, a rendelet 2. sz. melléklete szerinti „Egységes munkaerő-igény bejelentő lap"-on bejelenteni. A nyomtatvány raktári száma: D. MÜM 20. Tájékoztatásul közöljük, hogy a munkáltatók az ;,Egységes munkaerő-igény bejelentő lap"-ot 1981. június hótól Budapesten a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat Nyomtatványellátó és Szervezéstechnikai Kirendeltség 2. sz. boltjában (Budapest V., Szent István tér 4.), vidéken pedig az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok megyeszékhelyen levő nyomtatványboltjában vásárolhatják meg készpénzfizetés ellenében. Munkaügyi Minisztérium Területi Főosztálya 453 Általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 12. Az állam kártalanítás nélkül való eredeti tulajdonszerzése esetén a volt tulajdonos kötelezettségéért nem a tulajdon tárgyával (az ingatlannal), hanem csupán a tulajdon értékének erejéig tartozik felelősséggel. A jogellenesen külföldre távozott személyekkel szemben alkalmazott vagyonelkobzás, továbbá az ilyen személyek ingatlanának (lakás- és üdülőtulajdonának) kártalanítás nélkül történt állami tulajdonba vétele esetén gyakori, hogy hozzátartozójuk avagy a velük korábban szerződést kötött harmadik személy az állammal szemben vagyoni követeléssel lép fel és az általa megjelölt jogcímen (pl. ajándéknak meghiúsult feltevésre alapított visszakövetelése, pénzkölcsön megfizetésének esedékessé válása, stb.) egészben, vagy részben magának követeli az elkobzott, illetve államosított ingatlant. A bíróságok az ilyen tárgyú követeléseknek esetenként oly módon adtak helyt, hogy elrendelték az állam tulajdonába került ingatlannak az igénylő tulajdonába való átadását és rendelkeztek a tulajdonváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzése felöl. A fenti kérdésben a helyes jogi álláspont a következő: A vagyonelkobzás mint mellékbüntetés alkalmazása azzal a joghatással jár*hogy az arról rendelkező ítélet jogerőre emelkedésével az elkobzott, vagyon az államra száll. [1978. évi IV. tv. (Btk.) 63. § (3) bek.] Az állam tulajdonszerzése a büntető ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában keletkezik és független attól, hogy a tulajdonváltozás az ingatlannyilvántartásban bejegyzésre kerül-e, illetve, hogy a bejegyzésre 'milyen időpontban kerül sor. [1972. évi 31. számú tvr. 7. §-a (2) bek.] Az állam eredeti tulajdonszerzőnek minősül akkor is, ha az ingatlan kártalanítás nélkül való állami tulajdonba vétele államigazgatási eljárásban, az igazgatási osztály állami tulajdonbavételt elrendelő határozata alapján történt. [31/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet és 32/1971. (X. 5.) Korm. számú rendelet 13. §-a (1) bek.] A jogellenesen külföldre távozott személyek vagyonára vonatkozóan Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. [Ptk. 120. §-a (2) bek.] Az előbbiekből következik, hogy ha az állam eredeti tulajdonszerzésének tárgya ingatlan, úgy az igénylőnek a volt tulajdonos elleni sikeres fellépése az állam vonatkozásában jogszerűen csupán