Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 427 rendelet az általánostól eltérő fórumrendszert vezessen be. Maga a Javaslat a jogorvoslatok körében csupán egy helyen, a 69. § (2) bekezdésében tér el a „felettes szerv" általános fogalmától. Az ügyek mielőbbi elbírálása érdekében az általánostól eltérő szabályt foglal magában az eljáró államigazgatási szerv kijelölése kapcsán a 8. § (2) bekezdése is. A 94. §-hoz E § több tekintetben is eltér az Áe jelenlegi szabályaitól, illetőleg a szabályozás hiányában kialakult gyakorlattól. Minthogy nincs elvi akadálya annak, hogy a tanács mint testület hozzon az államigazgatási ügyben első fokon határozatot, a Javaslat erre az esetre is meghatározza a felettes szervet. Már az Áe is áttörte azt az elvet, amely szerint a végrehajtó bizottságtól a felettes végrehajtó bizottsághoz, a tanácsi tisztségviselőtől a felsőbb szintű tisztségviselőhöz, szakigazgatási szervtől pedig a felsőbb szintű szakigazgatási szervhez lehet jogorvoslattal fordulni; a tisztségviselők határozatai ellen irányuló fellebbezés elbírálását ugyanis a felsőbb szintű szakigazgatási szerv hatáskörébe utalta. A Javaslat annyiban lép tovább, hogy hasonló fórumrendszert állapít meg a végrehajtó bizottsági hatósági határozatokra nézve is. Ez a változás összefüggésben áll a festheti szerveknek az egyedi ügyek intézése alóli tehermentesítésére iránj'uló törekvéssel. Ha kivételesen indokolt esetben célszerű lehet is bizonyos egyedi ügyek elbírálását első fokon testületi szervre, a végrehajtó bizottságra bízni, nem szólnak nyomatékos érvek amellett, hogy ilyenkor másodfokon is testületi szerv járjon el. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megyei szintű testületek tevékenységében a nagy jelentőségű ügyekben való állásfoglalás mellett formálissá vált az egyedi hatósági ügyek elbírálása. Erre figyelemmel jelöli ki a Javaslat az ilyen ügyekben — s ugyanígy a tanácsi tisztségviselő és szakigazgatási szerv által elbírált ügyekben — felettes szervként a felsőbb szintű szakigazgatási szervet, a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, tisztségviselője és szakigazgatási szerve által elbírált ügyekben pedig a minisztériumot. A 94. § szerinti fórumrendszer nem csupán a fellebbezésekre, hanem valamennyi jogintézményre irányadó. Ennek megfelelően pl. a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárának határozatával kapcsolatban a határozat tárgyköre szerint illetékes minisztérium, országos hatáskörű szerv gyakorolja a felügyeleti jogkört, illetőleg bírálja el az ügyészi intézkedést. A Javaslat itt sem ismétli meg a hatályos törvényeknek az államigazgatási eljárásra is irányadó rendelkezéseit. A 94. § alkalmazásánál is figyelembe kell tehát venni a tanácstörvény 66. §-ának (2) bekezdését, amely kimondja, hogy a városkörnyéki község tekintetében a járási hivatalt vagy elnökét megillető hatáskört a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetőleg szakigazgatási szervei gyakorolják. E § alkalmazása szempontjából,a járási és a megyei városi hivatal belső szervezeti egységei szakigazgatási szervnek minősülnek, de a megyei városhoz tartozó városkörnyéki községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének felettes szerve: a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve, nem pedig a megyei városi hivatal belső szervezeti egysége. A 95. §-hoz Az államigazgatási szervezet fejlődése során szakigazgatási intézményként tanácsi irányítás alá került számos olvan szerv, amely részben hatósági, részben más jellegű (szolgáltatási, operatív kárelhárító, megelőző stb.) feladatokat lát el. Jelenleg a hatósági határozatok jelentős részét e szakigazgatási intézmények hozzák. Ezek közé tartozik a földhivatal, az állategészségügyi állomás, az állattenyésztési felügyelőség, az élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet stb. E szervekre nézve az Áe nem állapította meg a jogorvoslati fórumrendszer szabályait, így a szabályozás a különös eljárási szabályok körében indokolatlan eltéréseket mutat. A Javaslat e téren is az egységes és áttekinthető szabályozásra törekszik. Ezt bizonyos mértékig megnehezíti, hogy a felsorolt szervek közül egyeseknek csak megyei szintű szervezeti egységei vannak, míg más szervek községi szintig kiéoítették szervezetüket. Vannak olyan ügyek, amelyekben első fokon szakigazgatási szerv, másodfokon szakigazgatási intézmény jár el, de előfordul az ellenkező szabályozási mód is. Azt tehát,- hogy valamely ügy a Javaslat 94. vagy 95. §-ának hatálya alá tartozik-e, az ügv jellege, nem pedig az első fokon eljárt szerv jellege dönti el. így pl. az ingatlannyilvántartási ügyek akkor is a 95. § hatálya alá tartoznak, ha azokban első fokon tanácsi tisztségviselő vagy szakigazgatási szerv iár el. E § alkalmazása szempontjából szakigazgatási intézménynek minősül a szakigazgatási intézménv önálló döntési jogkörrel felruházott, kihelyezett szakközege is (pl. körzeti állatorvos). Bár tevékenységének jellege folytán nem szakigazgatási intézmény, alárendeltségi helyzete következtében a 95. § hatálya alá tartozik az illetékhivatal is. A 96. §-hoz A tanácsi szervezeten kívüli, egyirányú alárendeltségben és irányítási kapcsolatrendszerben működő — ún. centrális alárendeltségű — szervek (pl. vízügyi igazgatóságok, környezet- és természetvédelmi felügyelőségek) felettes szerve a közvetlen iránvító szerv. Igen fontos a Javaslatnak a minisztériumi döntések fórumrendszerével kapcsolatos rendelkezése. Elvileg a minisztérium egyszemélyi vezetés alatt álló egységes szerv, amelyen belül nem különül el a miniszter és a szakapparátus hatásköre oly módon, hogy az egyes szervezeti egységeknek a miniszter jogkörétől független, önálló hatósági jogköre lenne. Ebből tehát az követkpznék, hogv a minisztérium határozatát a miniszter jogkö-