Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 425 végrehajtási eljárással kikényszeríteni, az erre irányuló lehetőség tehát elenyészett, megszűnt. A határozatba foglalt jog továbbra is megmarad ugyan — ha pl. a kötelezett önként kifizeti a határozaton alapuló tartozását, akkor nem alaptalanul fizetett —, ezt a jogot azonban hatósági kényszerrel, államigazgatási végrehajtás útján már nem lehet érvényre juttatni. Az Áe a végrehajtás elévülését nem szabályozza. Erre vonatkozólag csak egyes különös eljárási szabályok tartalmaznak rendelkezést [pl. a 39/1969. (XI. 25.) Korm. sz. r. 15. §-a az adóbehajtási jog elévüléséről]. A Javaslat tehát hiányt pótol, amikor kimondja, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után nincs helye végrehajtásnak. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől — tehát nem a teljesítési határidő leteltétől — számított három éven belül elő kell terjeszteni a végrehajtás iránti kérelmet, illetőleg ha a végrehajtást hivatalból kell elrendelni, eziránt e három éven belül intézkedni kell, mert ellenkező esetben a végrehajtás elrendelésére már nincs lehetőség. A Javaslat azonban azt is kimondja, hogy a végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Ez azt jelenti, hogy ha a végrehajtást egyszer már elrendelték, az elrendelés időpontjától kezdődően az elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg a végrehajtási cselekmények foganatosítása folyik. Ha pedig a már megindult végrehajtási eljárás valamilyen okból nem folytatható, (mert a kötelezett lakóhelye nem állapítható meg, a kötelezettnek nincs vagyona stb.), akkor a legutolsó végrehajtási cselekménytől kezdődően újból megindul az elévülési idő folyása. Ha az elévülési határidőn belül bármilyen végrehajtási cselekményt tesznek, ez ismét megszakítja a végrehajtás elévülését. Ilyen végrehajtási cselekmény lehet az államigazgatási szervnek a végrehajtás érdekében tett bármilyen intézkedése (pl. az adós lakóhelyének felkutatására irányuló megkeresése), sőt a jogosultnak a végrehajtás folytatása iránti kérelme is. Az államigazgatási szerv körültekintő eljárása esetén tehát megelőzhető, hogy jogos követeléseket pusztán az időmúlás következtében ne lehessen végrehajtani. Más a helyzet olyankor, amikor a végrehajtás objektív okok miatt valóban hoszszú időn keresztül megvalósíthatatlan, mert ilyenkor három év elteltével a ténylegesen kialakult helyzetnek állami beavatkozással történő megváltoztatása már célját vesztette. Biztosítási intézkedések A 87. §-hoz A Javaslat az Áe egyik hiányosságát pótolj a*k amikor a biztosítási intézkedéseket szabályozza. Ezeknek a célja még nem az államigazgatási szerv határozatának tényleges megvalósítása, hanem egyelőre csak olyan helyzet megteremtése, amely biztosítja, hogy később, a megfelelő időben a határozat végrehajtása eredményes legyen. Ezt segítik elő a végrehajtási eljárás keretében szabályozott biztosítási intézkedések: a pénzkövetelés biztosítása és a zárlat. A biztosítási intézkedések elrendelésének két feltétele van. Egyrészt az, hogy az eljárás olyan stádiumban legyen, amelyben az érdemi döntést tartalmazó határozat ellenére egyelőre még nem rendelhető el a végrehajtás. Másrészt az is szükséges, hogy a határozat későbbi végrehajtása, vagyis a benne foglalt kötelesség későbbi teljesítése veszélyben legyen. Ha tehát ezt a veszélyt a jogosult valószínűsítette, illetőleg az államigazgatási szerv hivatalból megállapította, az államigazgatási szerv elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát a jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő letelte előtt, továbbá az olyan határozat alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le. A biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtására megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelesség teljesítésére irányuló végrehajtás esetén irányadók. Munkabér azonban csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs. A pénzkövetelés biztosításának az a célja, hogy a pénzkövetelés jogosultja számára fedezetet teremtsen a kötelezett vagyonából addig is, amíg a követelés kielégítésére nem kerülhet sor. Ilyenkor tehát az adóhatóság az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint lefoglalja a kötelezett ingóságait (követeléseit), és intézkedik az ingatlanvégrehajtás iránt. Munkabért csak akkor tilthat le, ha az ingó- és ingatlanvégrehajtással a követelés nem biztosítható. A végrehajtási cselekmények a foglalással, illetőleg munkabér letiltása esetén az erre a célra rendelt számlára való befizetéssel befejeződnek. Az eljárás során befolyt összeget a jogosult részére egyelőre nem lehet kiutalni. A zárlat célja az, hogy biztosítsa az egyedileg meghatározott dologra (ingóságra vagy ingatlanra) vonatkozó jogot A zárlatnak — mint biztosítási intézkedésnek — a végrehajtása úgy történik, hogy ingó zárlata esetén az adóhatóság az államigazgatási szervnek a zárlatot elrendelő határozatát kézbesíti a kötelezettnek, és ezzel egyidejűleg lefoglalja az ingóságot. Az ingatlan zárlatát elrendelő határozatot az államigazgatási szerv haladéktalanul megküldi a földhivatalnak a zárlat bejegyzése végett. A földhivatal a zárlatot bejegyzi az ingatlannyilvántartásba. Ezt követően más az ingatlannal kapcsolatban jogot azzal a feltétellel szerezhet, hogy jogszerzése a jogosult érdekét nem sérti, és a zárlat céliát nem hiúsítja meg. Az államigazgatási szerv az ingatlan kezelésére kivételesen zárgondnokot jelölhet ki.