Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 419 Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A 72. §-hoz Az álllamigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálatára kétféle módon kerülhet sor: a határozatot hozó államigazgatási szerv ellen indított perben vagy az ellenérdekű ügyfelek egymás elleni perében (pl. a birtokvédelmi vagy bányakártalanítási ügyben). Ezek közül a Javaslat — az Áehez hasonlóan — csak az elsőként említett felülvizsgálati formát vonja szabályozási körébe. A fellebbezéstől és a felülvizsgálati kérelemtől eltérően viszont — a felügyeleti intézkedéshez hasonlóan — a bírósági felülvizsgálat is kizárólag a jogszabálysértés orvoslásának eszköze. A jogszabálysértés fogalma ez esetben is ugyanaz, mint a 61. §-tól kezdődően a Javaslat egyéb rendelkezéseiben, vagyis magában foglalja mind az anyagi jogi és eljárási szabályok megsértését, mind pedig a határozat megalapozatlanságát. Míg a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem általános jogorvoslati eszköz, amelyet — ha csak nem kizárt — a Javaslat hatálya alá tartozó bármely ügyben igénybe lehet venni, addig a bírósági felülvizsgálat kivételes jogorvoslat, amelynek alkalmazására csak meghatározott határozatok ellen van lehetőség. Jelenleg a bírósági felülvizsgálat körére vonatkozó szabályozás nehezen áttekinthető. Az Áe ugyanis nem érintette a bírósági felülvizsgálatot lehetővé tevő korábbi jogszabályok hatályát, maga nyitotta meg a felülvizsgálat lehetőségét egyes, tételesen felsorolt határozatok tekintetében, ugyanakkor módot adott arra is, hogy későbbi törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet további határozatokat utaljon a bírósági felülvizsgálat körébe. Az Áe megalkotása óta eltelt idő alatt jogalkotásunk élt ezzel a felhatalmazással. Jelenleg a bírósági felülvizsgálat kereteit megszabó rendelkezések számos jogszabályban, szétszórtan találhatók. A Javaslat e kérdésben is a szabályozás egyszerűsítésére, áttekinthetőbbé tételére törekszik. Ezért az (1) bekezdés elvileg határozza meg: mely határozatok tartoznak a bírósági felülvizsgálat körébe, egyúttal a Minisztertanácsra bízza, hogy a Javaslat elveinek figyelembevételével rendeletben határozza meg a bíróság által felülvizsgálható ügyeket. Ez a szabályozási mód kettős célt szolgál: egyrészt nem terheli a törvényt hosszadalmas — és a későbbiek során változó — felsorolással, másrészt gondoskodik róla, hogy a bírósági felülvizsgálat alá tartozó határozatok tételes felsorolása egyetlen jogszabályba kerüljön, és a későbbi változtatások ezt a jogszabályt érintsék. Így mind a jogalkalmazó szervek, mind az ügyfelek áttekintést kapnak arról: milyen államigazgatási határozatokat vizsgálhat felül a bíróság. Az (1) bekezdés azonban elsősorban nem a szabályozás módja szempontjából, hanem tartalma miatt érdemel figyelmet. Áz alapvető állampolgári jogok érvényesülése és az ilyen kötelességek teljesítése szempontjából ugyanis garanciális jelen tősé| gű, és egyben a későbbi jogalkotás irányát is megí szabja az a rendelkezés, amely szerint bírósági íej lülvizsgálatnak akkor van helye, ha a határozat az | ügyfélnek az Alkotmányban biztosított és más i alapvető személyi, családi és vagyoni jogát megvonja vagy korlátozza, illetőleg az ügyfélre iiyen kötelességet állapít meg. A Javaslat is irányadónak tekinti azt az elvet, hogy az államigazgatási tevékenység során elkövetett jogszabálysértéseket elsősorban az államigazgatási szervezeten belül, a jogorvoslati eljárás keretében kell orvosolni. Ezért mondja ki a (2) bekezdés: bírósági felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. A 73. §-hoz A bíróság jogkörét illetően a Javaslat lényegében fenntartja az Áe-ben foglalt szabályozást: a bíróság általában nem a határozat megváltoztatására, hanem annak hatályon kívül helyezésére jogosult, s emellett — a szükséghez képest — az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti. Vannak azonban olyan ügyek, amelyekben az eljárás mielőbbi végérvényes lezárása érdekében indokolt a bíróság számára megváltoztatási jogkört is adni. A bíróságnak ilyen jogkörrel való felruházásáról akkor célszerű dönteni, amikor magára a bírósági felülvizsgálatra lehetőséget nyújtanak. Ezért — az Áe-től eltérően — ilyen jogkört nem általában jogszabály, hanem csak törvény, törvényerejű rendelet és minisztertanácsi rendelet adhat a bíróság számára. A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügy érdemében való határozatnak számít: az államigazgatási határozat megváltoztatása, új eljárásra kötelezés mellőzésével való hatályon kívül Jielyezése, valamint a keresetnek érdemi okból való elutasítása. Az utóbbi eset azonban nem zárja ki, hogy az államigazgatási szerv a bíróság által felülvizsgált határozatot bizonyos körben — amelyről a 68. §-hoz fűzött indokolásban van szó — maga is felülvizsgálja. A (3) bekezdés — lényegében az Áe-vel egyezően — azt mondja ki, hogy a bíróság jogerős határozata az államigazgatási szervet kötelezi, és annak megfelelően kell eljárnia. Ügyészi intézkedések A 74. §-hoz Az Áe-ben önálló fejezet van „Ügyészi óvás. Az államigazgatási szervek eljárása ügyészi óvás esetén" címmel. Az Áe-ben sem érvényesült azonban egységes szabályozási mód: amíg ugyanis az óvás tekintetében — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény rendelkezéseit átvéve — a törvény részletesen megszabta az államigazgatási szervek feladatait, addig az ügyészi felszólalással és figyelmeztetéssel kapcsolatban csupán utalt az emiitett törvényre. í A Javaslat az általános indokolásban ismertetett kodifikációs elvet köveive az óvás elbírálásá-