Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

418 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám meggyorsítása végett — akkor jár el helyesen, ha ennél a szervnél nyújtja be a felülvizsgálati kérelmet. Az első fokon eljárt szerv — ha a felülvizsgálati kérelem nem az első fokú határozat ellen irányul — köteles a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszteni a másodfokon eljárt szervhez. Az utóbbi a 65. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el, vagyis az iratok továbbküldése előtt megvizsgálja: nem indokolt-e az esetleges jog- vagy érdeksérelem saját hatáskörben való orvoslása a 43., illetőleg a 61. § alapján. Ennek során azonban figyelembe kell venni, hogy a fellebbezési eljárástól eltérően — amikor szerzett jogról még nem beszélhetünk — az eljárás e szakaszában már érvényesül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme [61. § (5) bek.]. Ha a felülvizsgálati kérelem az első fokú határozat ellen irányul, az emiitett felülvizsgálatot az első fokon eljárt szerv végzi el. A 70. §-hoz A Javaslat a felülvizsgálati kérelem alapján való megváltoztatás és megsemmisítés korlátait az Áetől bizonyos fokig eltérően határozza meg. így mindenekelőtt nem tartalmazza azt a kizáró feltételt, amely a bíróság által felülbírált határozatra nézve jelenleg érvényesül. A szabályozás megváltoztatásának indoka a két jogintézménynek: a felülvizsgálati kérelem alapján való felülvizsgálatnak és a bírósági felülvizsgálatnak egymás közti viszonyában bekövetkezett változás, amiről a 68. §-hoz fűzött indokolás részletesen szól. Minthogy a bíróság csupán a határozat jogszerűségét (törvényességét) vizsgálja, a bírósági felülvizsgálat nem akadálya annak, hogy a későbbiek során a határozatot jogos érdeksérelem miatt, illetőleg méltányosságból megváltoztassák vagy megsemmisítsék. A bírósági felülvizsgálat azonban a határozat jogszerűségének, megítélése tekintetében köti az államigazgatási szerveket. Ha tehát a bíróság a keresetet érdemi okból (s nem pl., annak elkésettsége miatt) elutasította, ezt követően nincs törvényes lehetőség a felülvizsgált határozatnak államigazgatási eljárás keretében jogszabálysértés miatt való megváltoztatására vagy megsemmisítésére. Nem veszi át a Javaslat az Áe-nek azt a rendelkezését sem, amely szerint nincs helye a határozat megváltoztatásának vagy megsemmisítésének, ha azt törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárja, illetőleg külön feltételekhez köti, és e feltételek hiányoznak. A Javaslat ugyanis következetesen érvényre juttatja az ügyfél jogorvoslati jogát. Az államigazgatási eljárásban a jogorvoslathoz való jog mind a fellebbezési, mind a felülvizsgálati kérelemre irányuló jogot magában foglalja. A szabályozás egységessége is azt követeli meg, hogy a Javaslat hatálya alá tartozó eljárásokban ne lehessen az említett jogorvoslatokra való jogot külön jogszabályban elvonni vagy korlátozni. (Ez nem vonatkozik a 3. § (6) bekezdésében felsorolt eljárásokra, amelyekben a Ja- % vaslat rendelkezéseitől eltérő jogi szabályozásra is lehetőség van.) Ezért mind a fellebbezés, mind a felülvizsgálati kérelem tekintetében maga a Javaslat határozza meg a korlátokat, és ezeket a különös eljárási szabályok nem változtathatják meg. Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy későbbi törvény vagy törvényerejű rendelet kivételesen indokolt esetben bizonyos határozatok tekintetében a jogorvoslati lehetőséget korlátozza. Ez esetben azonban kifejezett törvénymódosításra: a Javaslatban foglalt rendelkezések módosítására van szükség. Csak ilyen módon lehet ugyanis elejét venni annak, hogy a különös eljárási szabályok széles körben eltérjenek a Javaslat alapvető céljaitól és az államigazgatási eljárás jogi szabályozása áttekinthetetlenné váljon. A fellebbezéssel többé meg nem támadható határozat stabilitásának fokozott érvényre juttatására irányul a Javaslatnak az a rendelkezése, amely kizárja a határozat megváltoztatásának vagy megsemmisítésének lehetőségét, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Felügyeleti intézkedés A 71. §-hoz A Javaslat nem szabályozza átfogóan az államigazgatási szervek által gyakorolt felügyelet módszereit, eszközeit (pl. a felügyeleti vizsgálatok tartásának rendszerét), mert ez kívül esik szabályozásának tárgykörén. Ennek megfelelően a 71. § is csak arról rendelkezik: mit tehet a felettes államigazgatási szerv a jogszabálysértő határozattal. A felügyeleti intézkedés — mint eddig — ezentúl is kizárólag a jogszabálysértés orvoslásának eszköze, vagyis egyéb okból a felügyelet körében nem lehet megváltoztatni vagy megsemmisíteni a határozatot. Ezzel magyarázható az is, hogy a bíróság által felülvizsgált határozattal kapcsolatban felügyeleti intézkedésnek nincs helye. A bírósági felülvizsgálaton ez esetben is az érdemi felülvizsgálatot kell érteni, vagyis a keresetnek nem érdemi okból való elutasítása nem zárja ki a felügyeleti intézkedést. A Javaslat — a 70. § indokolásában kifejtettek szerint — a felügyeleti jogkör keretében sem teszi lehetővé a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését, ha a határozat jogerőre emelkedése óta egy év eltelt. A felettes szerv a felügyeleti jogkörében a határozat megsemmisítése mellett a szükséghez képest ad utasítást új eljárásra. Néha ugyanis a határozat megsemmisítése önmagában is orvosolja a jogszabálysértést (ha pl. az ügy nem tartozik államigazgatási szerv hatáskörébe). A felügyeleti intézkedés korlátait .maga a Javaslat határozza meg. A különös eljárási szabályok ezen túlmenő korlátozásokat — a 70. § indokolásában kifejtett okból — nem állapíthatnak meg, még kevésbé zárhatják ki a felügyeleti intézkedést.