Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 417 vizsgálati kérelmet, de nem kizárt az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen irányuló felülvizsgálati kérelem sem. Az utóbbinak főként akkor van gyakorlati jelentősége, ha az ügyfél a fellebbezési határidő letelte után szerez tudomást olyan új tényről vagy bizonyítékról, amely az ügy elbírálása szempontjából jelentős. (Ilyen új tényre vagy bizonyítékra természetesen a másodfokú határozat ellen irányuló felülvizsgálati kérelemben is lehet hivatkozni.) 2. A Javaslat szerint felülvizsgálati kérelemnek az ügy érdemében hozott határozat ellen van helye- így tehát a felülvizsgálati kérelemmel megtámadható határozatok köre szűkebb a fellebbezéssel megtámadható határozatok körénél: nincs helye ugyanis felülvizsgálati kérelemnek az érdemi döntést megelőző határozat, illetőleg a bírságot kiszabó határozat ellen. Ennek a korlátozásnak az a magyarázata, hogy ezek a határozatok az ügy érdemében hozott határozathoz képest csekélyebb jelentőségűek, így indokolatlan volna kettős — először fellebbezés, majd felülvizsgálati kérelem alapján való — felülvizsgálatukra intézményes lehetőséget teremteni, és ezáltal az elsősorban irányításra hivatott felettes szerveket szükségtelenül terhelni nagyszámú jogorvoslati kérelem elbírálásával. Felülvizsgálati kérelemmel az ügyfél élhet, így az is, aki a jogszabály keretei között méltányosságból kéri a határozat megváltoztatását. 3. A (2) bekezdés két esetben zárja ki a felülvizsgálati kérelem benyújtását. Ennek indokai azonosak a 64. § indokolásában kifejtett indokokkal. A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel kapcsolatban hangsúlyozni kell: a 72. § kizárólag jogszabálysértés miatt teszi lehetővé az ügyfél számára, hogy az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérje. A felülvizsgálati kérelmet és a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmet tehát nem teljesen azonos okokból lehet előterjeszteni: az előbbire jogsérelem és jogos érdeksérelem miatt egyaránt, az utóbbira azonban kizárólag jogsérelem miatt kerülhet sor. Ha tehát az ügyfél a bírósági felülvizsgálat körébe tartozó határozatot jogszabálysértőnek tartja, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet, hanem a bíróságtól kérheti a határozat felülvizsgálatát. Ezzel szemben jogos érdeksérelem esetén, illetőleg ha az ügyfél a jogszabály keretei között méltányossági döntést kér — minthogy ilyen okokból bírósági felülvizsgálatra nincs törvényes lehetőség —, az ügyfél jogos érdeksérelmének kivizsgálása céljából az olyan határozat ellen is terjeszthet elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek bírósági felülvizsgálata jogszabálysértés miatt megengedett. 4. A (3) bekezdés lényegében az Áe-vel egyezően határozza meg azokat az eseteket, amikor az államigaztatási szerv a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja. A jogalkalmazó szervek számára egyszerűsítést jelent, hogy a Javaslat nem tesz különbséget a felülvizsgálati ké^ relémnek érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása és érdemi vizsgálat alapján történő elutasítása között, hanem egységesen elutasításról rendelkezik. A (3) bekezdésben felsorolt esetekben az elutasítás nem kötelező; a Javaslat a felettes szervre bízza, hogy a felülvizsgálati kérelem vizsgálatába bocsátkozik-e, vagy él az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás lehetőségével. Egyébként a kivizsgálás még nem jár szükségképpen a kérelmezőre kedvező döntéssel, annak alapján is sor kerülhet a felülvizsgálati kérelem — most már kivizsgáláson alapuló — elutasítására. A (3) bekezdéstől eltérően a (4) bekezdés — az ott szabályozott esetben — kötelezően előírja a felülvizsgálati kérelem elutasítását. A fokozatosság elvét ugyanis indokolt a jogorvoslatok tekintetében is érvényre juttatni: amíg a fellebbezési eljárás nem zárult le, felülvizsgálati kérelmen alapuló harmadfokú eljárásnak nincs helye. Ennek tudatosítása azért is szükséges, mert van olyan ügyfél, aki egyszerre 3—4 különböző szervhez fordul a sérelmesnek tartott döntés ellen. Ha viszont az ügyfél a felülvizsgálati kérelem elnevezésű beadványában azt sérelmezi, hogy a fellebbezését a másodfokon eljáró szerv nem bírálta el a törvényben megállapított határidő alatt, e beadványt a 4. § (1) bekezdése szerinti kérelemnek kell tekinteni, és ennek megfelelően kell elbírálni. A Javaslat a felülvizsgálati kérelem elbírálására nézve fenntartja a jelenleg is irányadó hatvannapos határidőt. A 69. §-hoz A felülvizsgálati kérelem elbírálása a 93—96. §ban meghatározott felettes szerv hatáskörébe tartozik. Ez alól az általános, szabály alól kivételt állapít meg a (2) bekezdés, amely a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsi szakigazgatási szerv másodfokú határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálását a fővárosi, a megyei, illetőleg a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának hatáskörébe utalja. Az általános szabálytól való eltérés célja, hogy a helyi szerveknél indult ügyek fővárosi, megyei, megyei városi szinten végleg lezáruljanak, és az országos szintű irányításra hivatott minisztériumokat, országos hatáskörű szerveket ne terhelje indokolatlanul sok egyedi ügy elbírálása. Erre az esetre is irányadó azonban az az általános szabály, hogy a kivételt szűken kell értelmezni. Ezért a (2) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik az ott felsorolt szakigazgatási szervek első fokú határozatai ellen irányuló felülvizsgálati kérelmek elbírálására. Mivel az ilyen határozatok elleni fellebbezés elbírálására az illetékes minisztérium, országos hatáskörű szerv jogosult, a joggyakorlat egységének biztosítása végett indokolt, hogy — fellebbezés hiányában — ugyanez a szerv bírálja el a fellebbezési határidő letelte után ^benyújtott felülvizsgálati kérelmet is. A felülvizsgálati kérelmet az elbírálására jogosult szervhez kell címezni. A Javaslat — a fellebbezéstől eltérően — nem rendelkezik arról, hogy a felülvizsgálati kérelmet melyik szervnél kell benyújtani. Minthogy az ilyen kérelem elbírálása az ügy iratainak beszerzése nélkül nem lehetséges, az iratok pedig az ügyben első fokon eljárt szervnél vannak, az ügyfél — saját érdekében, az eljárás