Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

408 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám déktalanul ellátni, ha a szakvélemény kialakításához szükséges adatokat ismeri. Ezeket az adatokat a szakértő saját maga szerzi meg, vagy a hatóság közli vele. Ennek érdekében a Javaslat feljogosítja a szakértőt egyes eljárási cselekményekben való részvételre és arra, hogy az ügyfélhez és a tanúkhoz kérdéseket intézhessen. Jogszabály az ügyfelet a szakértő vizsgálatban való közreműködésre (pl. műtétnek nem minősülő orvosi vizsgálatra) kötelezheti. A szakértő tárgyaláson kívüli meghallgatása esetén is irányadó a 36. § (3)—(4) bekezdése. Tolmács A 34. §-hoz Idegen nyelv használata esetén az államigazgatási eljárásban tolmácsot csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyintéző nem beszéli az ügyben használt idegen nyelvet. Tolmácsként elsősorban az államigazgatási szerv dolgozóját kell igénybe venni. A tolmácsról az államigazgatási szervnek kell gondoskodnia. A tolmács költségeit az államigazgatási szerv viseli (89. §). Ha az ügyfél tolmácsról is gondoskodott, azt az eljárásban igénybe lehet venni. A tanúzás és a szakértői közreműködés megtagadásának, valamint a szemle akadályozásának következménye A 35. §-hoz A Javaslat a bevált szabályok mellett a tanúzás és a szakértői közreműködés megtagadásának, valamint a szemle akadályozásának jogkövetkezményeit, kiegészíti, így törvény, törvényerejű rendelet és minisztertanácsi rendelet alapján lehetővé teszi, hogy a szemlét akadályozó személlyel szemben a bírságon kívül más kényszerítő intézkedést (testi kényszer, zár felnyitása stb.) alkalmazzanak. A bírságot kiszabó határozat ellen, amelyet az ügy érdemében hozott határozattól különállóan kell meghozni, fellebbezésnek van helye (62. §). Ha a bírsággal sújtott tanú, illetőleg a szemletárgy birtokosa utólag olyan időben eleget tesz kötelességének, amikor közreműködése még az eljárás előbbrevitelét szolgálja, a bírságot megállapító határozat visszavonható. Tárgyalás A 36. §-hoz A különös államigazgatási eljárások szabályozásának és gyakorlatának tapasztalatait hasznosítva a Javaslat önállóan szabályozza a tárgyalás intézményét. Az államigazgatási eljárásban tárgyalás tartása nem kötelező, valóságos igénye csak az ügyek kisebb hányadában merül fel (pl. az ellenérdekű felek részvételével folyó eljárásban). Ilyen esetekben viszont — elsősorban a törvényesség érdekében — szükséges, hogy az eljáró államigazgatási szervek egységes módon folytassák le a tárgyalást. A Javaslat a tárgyalás szabályait — az államigazgatási eljárás sajátosságaira tekintettel — a legszükségesebb körre szűkíti le, lehetőséget adva ezzel a gyakorlat által megkívánt módszerek alkalmazására is. Így az államigazgatási szerv pl. szükség szerint rendelhet el zárt tárgyalást (gyámügyek tárgyalásánál stb.); a tárgyalás elnapolható; ha az együttes meghallgatásra nincs szükség, a tárgyaláson meg nem jelent személy tárgyaláson kívül is meghallgatható stb. A Javaslat a tárgyalás hatékonyságának élősegítése érdekében rendreutasításra, kiutasításra, il-» letőleg bírságolásra is lehetőséget ad. Ezek az intézkedései: együttesen is alkalmazhatók. A bírság megállapítását külön határozatba kell foglalni, ellene a 62. § alapján fellebbezésnek van helye. Ha a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben kerül sor bírság kiszabására, a bírságoló határozatról az illetékes parancsnokságot értesíteni kell. Az eljárás felfüggesztése A 37. §-hoz A Javaslat 37. §-a lényegesen egyszerűsíti az eljárás felfüggesztésével kapcsolatos szabályokat. A felfüggesztést csak arra az esetre korlátozza, ha az érdemi döntés meghozatala más szerv hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálása nélkül nem lehetséges. Az eljárás gyors lefolytatásához fűződő társadalmi érdek indokolja ezt a módosítást. Minthogy az előzetes kérdés elbírálásának ideje megl határozza az eljárás függőben tartásának időtar! tamát is, ezért a felfüggesztés időtartamára vonatkozóan külön szabályozás nem szükséges. Az eljárás felfüggesztése következtében minden határidő megszakad mindaddig, amíg az eljárás nem folytatható. Az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell azonban venni azt az időtartamot is, amely a felfüggesztést megelőzte. Az eljárás felfüggeszthető az államigazgatási szervek előtt folyó jogorvoslati eljárásokban is. A felfüggesztést elrendelő határozat elleni fellebbezés elbírálására a 93—96. §-ban meghatározott felettes szerv jogosult. Egyezség A 38. §-hoz Az olyan Jtermészetű államigazgatási ügyekben* amelyekben egyezség kötése lehetséges, és azt jogszabály nem zárja ki, az eljáró szervnek — nemcsak az első fokú, hanem a jogorvoslati eljárásban is — meg kell kísérelnie egyezség létrehozását; Ezáltal az államigazgatási szerv az eljárást meggyorsíthatja, az érdekeltek közreműködésével és azok megelégedésére érdemben eredményesen elintézheti az ügyet. Ha viszont az egyezség nem jön létre, az államigazgatási szerv érdemben dönt. Az államigazgatási szerv a megkötött és jóváhagyott egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, vagy az iratot jóváhagyást tartalmazó záradékkal látja el. A záradék határozatnak minősül. A jóváhagyott egyezséget határozat módjára kell végrehajtani. Az egyezség az ügyfél és az államigazgatási szerv között is létrejöhet, ebben az esetben kerül