Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 13. szám
13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 409 sor az egyezség határozatba foglalására. Ilyenkor mellőzhető a határozat indokolása (43. §). Az eljáró államigazgatási szerv csak a hatáskörébe tartozó ügyben hagyhat jóvá egyezséget. Hivatalból kell tehát vizsgálnia azt, hogy az egyezség a jogszabály rendelkezéseinek megfelel-e, az jogilag vagy formailag nem kizárt-e. Ügyelnie kell arra is, hogy az egyezség törvényes legyen, és az jogos, méltányos érdekeket ne sértsen. A határidő számítása A 39. §-hoz A Javaslat lényegében nem érinti a határidőszámítás jól bevált, az államigazgatási szerv és az ügyfél jogait, kötelességeit, illetőleg érdekeit kölcsönösen figyelembe vevő szabályait. A szakhatóság állásfoglalása nem tekinthető előzetes kérdésnek, ezen a címen tehát az eljárás nem függeszthető fel. A szakhatósági eljárás időtartamát azonban indokolatlan lenne az eljáró szerv ügyintézési határidejébe beszámítani, mert a szakhatóság megkeresésére jogszabálynál fogva kötelezett, és a szakhatósági eljárás időtartama nem tőle, hanem a szakhatóságtól függ. Szakhatósági eljárás esetén tehát az elintézési határidő (15. §) a szakhatósági eljárás időtartamával meghosszabbodik. Ha az államigazgatási szerv a kérelmet hiánypótlás vagy újabb adatok közlése végett az ügyfélnek visszaadja, és erre határidőt állapít meg, az elintézési határidő ennek megfelelően ugyancsak meghosszabbodik. Igazolás A 40. §-hoz Az, aki az államigazgatási szerv előtti megjelenésre, illetőleg valamely cselekményre (pl. beadvány előterjesztésére) meghatározott határnapot vagy határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ennek sikere esetén azt, aki hibáján kívül (pl. valamely elháríthatatlan akadály miatt) mulasztott, nem éri joghátrány. A Javaslat azért, hogy az ügyek mielőbbi végleges elintézését elősegítse, az igazolási kérelem előterjesztésére a korábbiakban megállapított határidőket a felére csökkenti. Az államigazgatási munka egyszerűsítését és az ügyfél érdekét szolgálja az is, hogy az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Az igazolási kérelem elbírálása az első fokú szerv hatáskörébe tartozik még akkor is, ha az ügyfél a fellebbezési határidőt mulasztotta el. Felülvizsgálati kérelem esetén az igazolást az a szerv jogosult elbírálni, amely az ügy eldöntésére is jogosult. Ha a mulasztó a határozat bírósági felülvizsgálatát kéri, vagy egyébként keresetet kíván indítani, az igazolási kérelmet a bíróság bírálja el. Az iratokba való betekintés A 41. §-hoz Az iratok megtekintésének jogát az ügyfél, illetőleg képviselője részére olyan mértékben kell biztosítani, amennyire ezt az ügyfél jogainak védelme indokolja. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni e jog biztosításánál arra is, hogy azokat az iratokat, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak, csak az erre nézve irányadó szabályok figyelembevételével lehessen megmutatni. Az iratról másolatot az ügyfél, illetőleg képviselője saját kezűleg készíthet. Ha azonban hivatalos másolatra van szükség, ezt az államigazgatási szerv állítja ki az illetékekről szóló jogszabályok figyelembevételével. Előfordul, hogy egyes személyeknek vagy szerveknek jogaik védelme vagy feladataik teljesítése céljából olyan államigazgatási ügy irataiba szükséges betekinteniük, amelyben nem ügyfelek. Az érdekeltség megfelelő igazolása után az iratba való betekintést az egyébként fennálló korlátok között lehetővé kell tenni. Korszerű műszaki-technikai eszközök (mikrofilm, magnetofon, számítástechnikai gépek stb.) használata esetén is igényelheti az ügyfél, illetőleg képviselője a kellő felvilágosítást. Ilyen esetben az ügyfelet olyan helyzetbe kell hozni, mintha az iratba tekintene be (pl. a mikrofilmet ki kell vetíteni, a hangfelvételt le kell játszani, vagy a számítógépbe táplált adatoknak az ügyfelet érintő tartalmáról ismertetés kell adni). IV. FEJEZET AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV HATÁROZATA Az államigazgatási eljárás egyik legfontosabb szakasza a határozat meghozatala. Az érdemi döntés szabályait az adott ügy elintézésére vonatkozó anyagi jogszabályok tartalmazzák. Ugyanilyen fontos azonban a határozathozatalra vonatkozó eljárási szabályok megállapítása és megtartása is, mert az eljárási rendelkezések megsértése súlyos törvénysértésekhez vezethet. A IV. fejezet a határozat meghozatalára vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza. A határozat alakja és tartalma A 42. §-hoz 4 Az államigazgatási eljárás során hozott valamennyi döntés egységesen: határozat. Ennek megfelelően az ügy érdemében és a döntést igénylő eljárási kérdésekben is határozatot kell hozni. A tanácsi testület által egyedi államigazgatási ügyben hozott határozatot szintén e törvényben előírt alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. Nem kell továbbra sem határozatba foglalni azokat az ún. közbenső döntéseket, amelyek ellen a törvény nem tesz lehetővé önálló jogorvoslatot (kérelem áttétele, felhívás bizonyítás kiegészítésére, illetőleg melléklet becsatolására stb.). A tájékoztatást kérő beadványokra sem kell határozati formában válaszolni. A szakhatóság sem foglalja határozatba a közreműködése folytán adott nyilatkozatot, véleményt, hozzájárulást stb.