Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 405 hetövé teszi, hogy a szakhatóságnak a határnapon jelenlevő képviselője nyilatkozattételre további nyolc napot tartson fenn. E határidő elmúltával — nyilatkozattétel hiányában — a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Idézés A 22. §-hoz Az eljárás során meghallgatandó személyeket az eljáró szerv megidézi- Nem idézhető az az ügyfél, akinek kezdeményezésére indult az eljárás. Ha azonban az államigazgatási szerv az ügyfél kérelmére indult eljárást hivatalból folytatja, az eljárást kezdeményező ügyfelet megidézheti. A Javaslat figyelembe veszi, hogy az idézés az érintett személy munkájában zavart okozhat. Ezért törvényi szintre emeli azt a gyakorlatot, amely szerint az államigazgatási szervek nem meghatározott időpontra hanem egy határidőn belül ügyfélfogadásuk idejére, illetőleg több időpontra idéznek. Így az ügyfeleknek lehetőségük van a hatóság által felajánlott időpontok közül a számukra legkedvezőbbet választani. Ez a módszer nem alkalmazható azonban akkor, ha az államigazgatási szerv előtt több személy együttes meghallgatása vagy többszemélyes tárgyalás szükséges. Ilyenre határnapot kell kitűzni. A törvényes képviselő és a meghatalmazott idézésére, illetőleg az ügyféllel együttes idézésére a 18. § irányadó. Eszerint mindig azt kell idézni, akinek a megjelenésére szükség van. A szerv (jogi személy) idézését az azt képviselő személy, illetőleg meghatalmazott nevére kell kiállítani, ha azt az államigazgatási szerv ismeri. Ha az államigazgatási szerv nem ismeri az érintett személy nevét, illetőleg adatait, a szerv vezetőjét kell idézni azzal, hogy a 18. § szerint képviseltetheti magát. Az idézést úgy kell kiadni, hogy azt a megidézett a meghallgatását megelőzően legalább öt nappal korábban megkapja. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha pl. egy veszélyhelyzet megszüntetése, a bizonyítékok elenyészése vagy más hasonló ok miatt a megidézett sürgős meghallgatására van szükség. A 23. §-hoz 1. Az idézésben az idézett személyt fel kell hívni, hogy meghatározott napon és időpontban a megjelölt helyen jelenjék meg. Tájékoztatni kell arról, hogy milyen minőségben (tanúként, szakértőként stb.) kívánják meghallgatni. Utalni kell arra is, hogy az idézésre történő megjelenés állampolgári kötelesség. Figyelmeztetni kell az idézett személyt, hogy a megjelenés elmulasztása a törvényben foglaltak szerinti következmény skkel járhat. 2. A Javaslat — az eljárás meggyorsítása végett — lehetségessé teszi a távbeszélő útján történő idézést. Fenntartja az Áe-nek azt a rendelkezését is, amely szerint a hatóság előtt jelenlevő érdekeltet újabb időpontra szóban is meg lehet idézni. Mindkét esetre azonban feljegyzési kötelességet ír elő, illetőleg elrendeli a szóbeli idézés tudomásulvételének aláíratását. 3. Altalános szabály, hogy az államigazgatási szerv a székhelyén lakó vagy tartózkodó magánszemélyt idézheti. Másutt lakó magánszemély meghallgatása végett azt a legalsóbb fokú államigazgatási szervet kell megkeresnie, amelynek székhelyén a magánszemély lakik vagy tartózkodik. Előfordulhat azonban, hogy a megkeresett szerv nehezebben közelíthető meg az idézett személy részéről, mint az eljáró szerv. Ilyen és hasonló esetre a Javaslat az államigazgatási szerv székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemély idézését is lehetővé teszi. A fővárosban, ahol a kerületi államigazgatási szervek egymáshoz közel működnek és könnyen megközelíthetők, a Javaslat lehetőséget ad a közigazgatási határokra tekintet nélküli idézésre. Hasonlóan lehetséges a társközségekben lakók idézése a székhelyközségbe, hisz ebben a szervezetben hatóságként a székhelyen működő államigazgatási szerv jár el. Az idézés szabályai a fellebbezésre és a felülvizsgálati kérelemhez kapcsolódó eljárásra is érvényesek. Ennek megfelelően a járási, megyei államigazgatási szervek az érdekelteket általában megkeresés útján hallgathatják meg. Különösen nagyszámú érdekelt vagy nagy távolság esetén indokolt, hogy a lakóhelyen történjék a meghallgatás még akkor is, ha a felettes államigazgatási szerv kívánja meghallgatni az érdekelteket. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek polgári alkalmazottaira, illetőleg társadalmi állományú tagjaira a (6) bekezdés kivételes rendelkezése — az illetékes parancsnokság útján, írásban történő idézés — nem alkalmazható. A 24. §-hoz A megidézett köteles az idézésben megjelölt időpontban az ott megjelölt helyen megjelenni. Igazolatlan mulasztása vagy engedély nélküli eltávozása esetén bírsággal sújtható. Erre az idézésben figyelmeztetni kell [23. § (1) bek.]. A másodszori — és az esetleges további — idézésben már arra kell a figyelmét felhívni, hogy meg nem jelenése esetén elővezetését rendelik el. Ha a megidézett személy a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát igazolja, a bírságot megállapító vagy az elővezetést elrendelő határozatot vissza kell vonni. Ez utóbbiról a rendőrséget értesíteni kell. Ha az idézés a jogi személy vagy más szervezet személy szerint megnevezett képviselőjének szólt, mulasztása esetén a bírságot e személlyel szemben kell kiszabni. Ha a képviselőt nem személy szerint idézték, a szerv vezetőjét fel kell szólítani, hogy közölje a mulasztó nevét. A bírságot a szerv vezetője által megnevezettel szemben kell kiszabni. Ha a szerv vezetője a felszólításnak nem tesz eleget, őt kell megbírságolni. Ilyen esetre a bírságot megállapító határozat visszavonásáról szóló (5) bekezdés nem vonatkozik, a vezető azonban ;— ha a bírság kiszabását indokolat-