Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

313 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám 1/1973. (I. 8.) MÉM számú rendelet 1—5. §-a, 7—8. §-a, 21., 26., 29., 34., 39., 41. és 43. §-a, 31/1976. (IX. 29.) MÉM számú rendelet 2. és 3. §-a. 16/1977. (IV. 16.) MÉM számú rendelet, 5/1979. (IV. 6.) MÉM számú rendelet 1. és 6. §-a; a 6/1963. (VII. 24.) FM számú rendelet; a 10/1965. (XI. 19.) FM számú rendelet; a 2/1967. (III. 25.) FM számú rendelet; a 47/1968. (XII. 19.) MÉM számú rendelet; a 15/1969. (XI. 6.) MÉM számú rendelet 3. § (1)—(3) bekezdése; az 5/1970. (II. 10.) MÉM számú rendelet; a 10 '1972. (VIII. 9.) MÉM számú rendelet; a 13/1975. (VIII. 8.) MÉM számú rendelet; a 138/1954. (Mg. É. 30.) FM—Élip. ÉM—Bgy. M. számú utasítás: • a 86/1957. (Mg. É. 52.) FM számú utasítás; ' a 35/1959. (Mg. É. 23.) FM számú utasítás; a 29/1963. (Mg. É. 32.) FM számú utasítás; a 71/1968. (MÉM. É. 44.) MÉM számú utasítás hatályát veszti. Váncsa Jenő s. k., mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter 1. számú melléklet a 6/1981. (IV. 12.) MÉM számú rendelethez A nagyüzemi állattartásra szolgáló építmények használatának állategészségügyi előírásai I. Fogalommeghatározások A rendelet alkalmazása szempontjából: a) nagyüzemi méretű állattartó telep az, amelyen egy állatfajt tartanak, és a férőhelyek száma legalább 300 tehén, 400 növendék vagy hízómarha, 2000 sertés vagy juh, 40 000 húscsibe, mélyalmon tartott 30 000 tyúk vagy gyöngytyúk, ketrecben tartott 40 000 tyúk vagy gyöngytyúk, 5000 törzslúd, törzskacsa vagy törzspulyka, 20 000 áruliba árukacsa, árupulyka, árunyúl vagy 1500 anyanyúl elhelyezését lehetővé teszi; b) nagyüzemi állattartási épület (a továbbiakban: állattartási épület): a mezőgazdasági nagyüzem tenyész- vagy haszonállat istállója, ellető, nevelő, betegelkülönítő vagy karantén épülete; c) állattartó telepen az állattartással kapcsolatos egyéb építmények: — állattartó, trágyakezelő telep, hullatemető kerítése; — az állattartó, trágyakezelő telep, hullatemető körüli védő erdősáv; — fekete-fehér rendszerű öltöző, amelyben az utcai ruha tárolására szolgáló külső öltözőhelyiséget a mosdóhelyiség választja el a munkaruha tárolására szolgáló belső öltözőhelyiségtől; — járműfertőtlenítő medence vízcsappal, lefolyóval ; — állatrakodó rámpa és udvar; — tejház; — tejátadó helyiség a kerítéshez csatlakozó valamelyik épületben; — kényszervágó helyiség; — hullakamra (boncolásra alkalmas helyiség); — hullaemésztő verem (dögkút); — hullatemető (dögtér); — trágyakezelő telep; — zár lattér a fertőzött hígtrágya elhelyezésére; — takarmánytároló (tartályok vagy épület); — takarmányszérű (tömegtakarmány és alomanyag tárolására szolgáló terület); — alom tároló (fészer vagy épület); — kezelőfolyosó, kaloda; — kút, foglalt forrás, egyéb víznyerőhely; — baromfikeltető; — takarmánykeverő épület; d) állattartó telepen kívüli, állattartással kapcsolatos egyéb építmények: — az óránként 10 tonnánál nagyobb teljesítményű takarmánykeverő, -fertőtlenítő, -szárító, -előállító üzem (a továbbiakban: takarmánykeverő üzem); — a legalább 100 ezer keltetőtojást befogadó képességű keltető állomás (a továbbiakban: keltetőállomás); — a c) pontban felsorolt építmények a baromfikeltető és a takarmánykeverő épület kivételével. • II. Az állattartó telepek, az állattartási épületek és az állattartással összefüggő egyéb építmények használatbavételi engedélyezési eljárása során közreműködő állategészségügyi szakhatóság első fokon a járási (városi, fővárosi, kerületi) főállatorvos, másodfokon a megyei (fővárosi) állategészségügyi állomás igazgatója, aki a következők szerint ellenőrzi a rendeltetésszerű használhatóságot. 1. Állattartással kapcsolatos valamennyi építmény esetében ellenőrizni kell azt, hogy elhelyezésük során az OrSzágos Építésügyi Szabályzatban meghatározott távolságot megtartották. 2. Nagyüzemi méretű állattartó telepek esetében ellenőrizni kell azt, hogy a) e telepeket ember és kóbor állatok behatolását akadályozó kerítéssel körülvették, ha ezt más akadály nem helyettesíti; (egyszerűbb kerítés csak legeltetéses állattartás esetén engedhető meg); b) a porfertőzés járványterjesztő veszélye miatt az állattartó telepet — környezetvédelmi okokból pedig még a trágyatelepet és a hullatemetőt is — legalább 20 m széles, többszintű, tömött lombozatú védő erdősávval körülvették és a védő erdősávot — alom nélküli állattartás tervezése esetén a hígtrágya elhelyezésére szolgáló biztonsági (erdővagy egyéb) területet is, az állattartó telep céljára