Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 319 a földvédelmi elrőírások érvényesítésével kijelölt földterületen belül alakították ki; c) a telep rendelkezik fekete-fehér rendszerű Öltözővel; d) minden nagyüzemi méretű állattartó telep kapujában az útburkolatban jármű fertőtlenítő medence készült (pl. 6x3x0,3 m) és a medence előtt a járművek előzetes megtisztítása céljából tömlővéges vízcsap van; e) a telep rendelkezik boncolásra alkalmas hullákamrával; f) amennyiben nincs megfelelő befogadóképességű községi hullatemető, hullaemésztő verem vagy hullaégető, a telephez csatlakozóan ezek valamelyike megépült, amelynek méretét a hullabegyűjtés gyakoriságához mérten állapították meg; g) a kerítés vonalában helyezték el mindazokat az építményeket, amelyek a külső járműforgalommal kapcsolatosak (állatrakodó, tejház vagy tejátadó, esetleges karanténépület, alomtároló, tojástároló, takarmánytároló, kényszervágó, hullakamra, trágyakezelő telep, szennyvízaknák) s azokat is, amelyek a telepre bejutó személyek, járművek, valamint fertőzésközvetítő anyagok és eszközök fertőtlenítéséhez szükségesek (öltöző, jármű-fertőtlenítő); szarvasmarha és juhtelepeken a takarmányszérűt a telep kerítésén belül, de az istállóktól elválaszthatóan helyezték el; a takarmánytárolók, a hídmérleg a telep kerítéséhez úgy csatlakoznak, hogy a takarmány beszállítását, valamint az idegen telepek (esetleg kistermelők) részére a takarmány kiadását a külső járműveknek a telepre való behajtása nélkül lehet elvégezni; h) állattartási épület alom nélküli tartási rendszerrel történő használatbavétele során megtartották a hígtrágya hasznosítására és elhelyezésére vonatkozó szabályzatok és szabványok állategészségügyi előírásait; i) a kötetlen tartású szarvasmarhatelepen gondoskodtak az állatok rögzítésére szolgáló kalodáról és kelezőfolyosóról; j) a tehenészeti telepen gondoskodtak betegelkülönítő istállóról vagy helyiségről a tehénállomány legalább 1%-a részére elegendő férőhellyel; k) a tejtermelő tehenészeti telepeken az cllés előtt levő (elővárakozó) tehenek férőhelyeinek a száma legalább három nap, az ellés után levő ún. involuciós (utóvárakozó) tehenek férőhelyeinek a száma legalább 10 nap bennállást tesz lehetővé; az egyedi ellető állások száma a tehénlétszámnak legalább az 1%-a; gümőkórtól és brucellózistól mentes telepeken az elővárakozó, az utóvárakozó és az elletőhelyek számát össze lehet vonni s az ellő állat mind a három szakaszban ugyanazon a férőhelyen maradhat; az időszakos fertőtlenítés elvégzéséhez az elletőistálló és a borjúnevelő itatásos, valamint utónevelő része legalább 2—2 helyiségből áll; a borjakat a fecstej itatás időszakában el lehet helyezni a legalább két helyiségből álló borjúprofilaktóriumban (előnevelőben), de gümőkórtól, brucellózistól és leukózistól mentes állományok esetén az anyjukkal közös légtér egyedi ketrecében vagy az anyjukkal közös rekeszben; a borjúprofilaktóriumban vagy a borjúnevelő itatásos részében a fecstejes borjak elhelyezésére a telepi tehénlétszámnak legalább 6%-át kitevő egyedi ketrec van; csoportos elletés és borjúnevelés során megbetegedés esetére megteremtették a tehenek és borjak fentiek szerinti, elkülönített elhelyezésének lehetőségét; l) húshasznú tehenészetekben az egyedi elletőállásokat a pihenőistállóban vagy az ellető istállóban alakították ki. 3. Takarmánykeverő üzemek és keltetőállomások esetében ellenőrizni kell azt, hogy fertőződésük megelőzésére kerítés, fekete-fehér rendszerű öltöző, jármű-fertőtlenítő medence, valamint fertőtlenítő gép rendelkezésre áll. 4. Az állattartási épület esetében ellenőrizni kell azt, hogy a) az épületszerkezetek belső felületei jól fertőtleníthetők, mérgezést, radioaktív vagy mechanikai sérülést nem okoznak; b) az alom nélküli tömörpadló megfelelő lejtéssel és vízzáró felülettel készült, kedvező hőtechnikai tulajdonságú, mérsékelt koptatóhatású és kopásálló; a rácspadló megfelelő hézagokkal és kopásálló élekkel készült; c) az állattartási helyiségek világosak vagy mesterségesen megvilágíthatok; d) telepenként vagy önálló istállónként vízálló anyaggal bélelt trágyagyűjtő medence épült, vagy jól zárható tartályok vannak; e) a hígtrágya vagy a trágyáié (szennyvíz) gyűjtésére istállónként akna épült; f) a vízügyi előírásoknak megfelelő kút készült; g) minden istálló bejáratában lábbeli fertőtlenítő van; h) azokon a telepeken, ahol nincs fekete-fehér rendszerű öltöző, istállónként gondoskodtak átöltözésre és mosakodásra szolgáló helyiségről; i) telepen belüli karanténozás esetén a karantén istálló vagy helyiség a kerítésvonalhoz csatlakoztatva úgy épült, hogy a személyforgalom, a takarmány, az alom anyag, a trágya és az egyéb anyagok szállításával kapcsolatos járműforgalom a telep többi istállójától elkülöníthető; j) az egyedi állattartási épületet úgy helyezték el, hogy különleges járványveszély esetén a személy- és járműforgalmat a járvány elleni védelem szempontjainak megfelelően lehet megszervezni, állattartó teleppé történő fejlesztés esetén pedig a külső járműforgalommal kapcsolatos épülethez csatlakoztatva lehet a kerítést megépíteni. Állattartási épületszerkezetek állategészségügyi minősítéséhez az Országos Állategészségügyi Intézettől kell szakvéleményt beszerezni. Az állattartási épületekre és az állattartással kapcsolatos egyéb építményekre a mezőgazdasági