Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 85 lakás akkor is megfelelő, ha a komfortfokozata a szolgálati lakásénál eggyel alacsonyabb, legalább azonban komfortnélküli; ilyen esetben a kiköltözésre köteles személy részére a két lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj közötti különbözetet meg kell téríteni. (5) Ha a kiürítendő szolgálati lakás önálló lakás volt, a volt bérlő másik önálló lakásra tarthat igényt. R. 118. §. (1) Ha a lakásbérleti jogviszony nem a 117. §-ban említett módokon szűnt meg, a jóhiszemű volt bérlő á 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt. (2)61 Bérlőtársi jogviszony megszűnése esetén a jóhiszemű volt bérlőtárs olyan másik lakásra tarthat igényt, amely a) ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő lakás, b) a bérlőtárs lakásigénye mértékének alsó határát kielégíti, de a kiürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú, továbbá c) legfeljebb eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, mint a kiürítendő lakás, legalább azonban komfort nélküli. R. 119. § (l)<Wa A lakásban jogcím nélkül lakó olyan jóhiszemű személy, aki nem bérlőként (használóként költözött a lakásba, hanem akit (pl. családtagként, albérlőként) a bérlő (használó) fogadott be, legalább komfort nélküli másik lakásra vagy külön bejárattal rendelkező olyan albérleti lakószobára tarthat igényt, amely a legszükségesebb bútorzatának és felszerelési tárgyainak elhelyezésére is alkalmas. Ha a lakásban több ilyen jóhiszemű személy van, együttesen is csak egy — a lakásigényük mértékét meg nem háladó és a kiürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú — lakásra tarthatnak igényt. (2) Nem megfelelő az elhelyezés, ha a lakást (albérleti lakószobát) a bérbeadó (albérletbeadó) csak határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig hajlandó bérbe (albérletbe) adni. Nem megfelelő az olyan albérleti lakószoba sem, amelyen másik lakószobába átjárnak. i A jogcím nélkül lakó jóhiszemű személyek elhelyezésének biztosítása R. 120. §. (1) A lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy elhelyezéséről a) ha a lakásbérleti jogviszony az ingatlan kisajátítása vagy a lakásnak közületi szerv elhelyezése 61 A (2) bekezdést az 1/1974. (I. 9.) MT sz. rendelet 14. §-a iktatta be a rendeletbe. 61/a Az (1) bekezdés utolsó mondatát az 50/1980. (XII. 10.) MT. sz. rendelet 30. §-a iktatta be a rendeletbe. érdekében történt igénybevétele folytán szűnt meg, a kedvezményezett közületi szerv, b) ha a vállalati bérlakásra vagy szolgálati lakásra fennállott lakásbérleti jogviszony — vállalati bérlakás esetében bérlőtársi jogviszony is — szűnt meg, a lakással rendelkező szerv, c) ha őt a lakásba a bérlő (használó) fogadta be és a lakásbérleti jogviszony (a használat) változatlanul fennáll, a bérlő (használó), d) az a)—c) pontban nem említett esetekben pedig — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a lakásügyi hatóság köteles gondoskodni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett személy tulajdonában ugyanabban a városban (községben) a 117—119. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő — beköltözhető — lakás van, az elhelyezésére nem tarthat igényt. Ilyen esetben az említett személyt a tulajdonában álló lakásba való beköltözésre kell kötelezni. (3) A biztosított elhelyezés, illetőleg a tulajdonos lakása megfelelőségének kérdésében vita esetén a végrehajtást foganatosító szerv dönt. (4) 61/6 Ha a 119 § ÍX) bekezdésében említett több jóhiszemű személy az elhelyezésük céljára biztosított lakásra nem kíván bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a körülmények mérlegelése alapján a végrehajtást foganatosító szerv dönt abban a kérdésben is, hogy közülük ki lesz a lakás bérlője. A kijelölt bérlő köteles a többi jogcím nélkül lakó személynek a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani. R. 121. §. (1) Aki a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy elhelyezéséről gondoskodni köteles, megállapodhat vele, hogy részére — elhelyezés biztosítása helyett — pénzbeli térítést fizet, (2) Az (1) bekezdésben említett térítés összege a)6i/c az elhelyezéshez biztosítandó másik lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosáig terjedő összegben, h) fegyveres testületi szolgálati lakás esetében pedig az illetékes miniszter által szabályozott mértékben állapítható meg. Az elpusztult lakás bérlőjének (használójának) elhelyezése R. 122. §. (1) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság, életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) az elhelyezéséről maga vagy — vállalati bérlakás vagy szolgálati lakás esetében — a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az elhelyezés a lakásügyi hatóság fel81/6 A (4) bekezdést az 50/1980. (XII. 10.) MT. sz. rendelet 31. §-a iktatta be a rendeletbe. 61/c Az a) pont szövege az 50/1980. (XII. 10.) MT. sz. rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.