Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

86 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám adata. Ilyen esetben a bérlő (használó) lakásigényét a lakáskiutalási névjegyzékbe való felvétel mellőzésével kell kielégíteni. (2) Az (1) bekezdésben említett személy — mindaddig, amíg részére lakás nem biztosítható — szükséglakásban is elhelyezhető. A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személyek elhelyezése R. 123. §. (1) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségét nem teljesítette, a körülmények mérlegelésével — az a) és b) pontban foglaltak esetében a bérlővel (használóval) együtt — arra kötelezhető, hogy a) költözzék vissza a korábbi lakásába, illetőleg a tulajdonában álló üres lakásba (szükséglakásba), b) a bérlővel (használóval) együtt költözzék annak új lakásába, vagy c) költözzék a számára biztosított szükséglakásba, albérleti lakószobába, ágybérletbe vagy munkásszállásra. (2) A szükséglakás biztosítása — a végrehajtást kérő kérelme alapján — vállalati bér- és szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, más esetekben a lakásügyi hatóság feladata. (3) 02 Ha a lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személynek, illetőleg a vele együttlakó személynek a 71. § (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett magatartása miatt sürgős kiköltöztetése szükséges, a) — a személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel — arra is kötelezhető, hogy költözzék az elhelyezésére más városban (községben) biztosított lakásba (szükséglakásba), illetőleg a más városban (községben) tulajdonában álló beköltözhető — lakásba (szükséglakásba); b) — ha ismételt bírságolás hatására sem költözik ki a lakásból — más elhelyezés biztosítása nélkül is kiköltöztethető. Vhr. 88. § (1) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy a R. 123. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján akkor kötelezhető arra, hogy költözzék vissza a korábbi lakásába, ha erre időközben más személy lakásbérleti (albérleti) jogviszonyt nem létesített vagy egyébként lakáshasználatot nem szerzett. (2) A R. 123. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés akkor alkalmazható, ha a) a bérlő (használó) a másik lakásba bérlőként (használóként) költözik be, b) a másik lakás ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő lakás, n2 A (3) bekezdést az 50/1980. (XII. 10.) MT sz. rendelet 33 §-a iktatta be a rendeletbe. c) a befogadáshoz a R., illetőleg e rendelet alapján más személy vagy szerv hozzájárulása nem szükséges, vagy ez a hozzájárulást megadta, továbbá d) a bérlő (használó) a jogcím nélkül lakó személyt annak tudatában fogadta be a lakásba, hogy abból rövid időn belül elköltözik. Vhr. 89, §m A R. 123. §-ának rendelkezései aa irányadók olyan személy kiköltöztetése esetében is, a) akit a lakás bérlője (használója) jogszabály vagy szerződés tiltó rendelkezése ellenére fogadott be a lakásba; b) aki a R. 73/A §-ának (1) bekezdésén alapuló felhívást követően a tulajdonában álló lakást bérbeadta, vagy másnak használatra átengedte, illetőleg azt csak részben idegenítette el; c) akinek a tanácsi bérlakásra fennálló lakásbérleti jogviszonya a R. 98/A. §-ának (4) bekezdésén alapuló igénybevétel folytán szűnt meg. Vhr. 90. § (1) A R. és e rendelet alkalmazása során a lakásban jogcím nélkül lakó személyt jóhiszeműnek kell tekinteni, ha nem esik a (2) bekezdés rendelkezései alá. (2) A lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személy az, a) 63/a akinek a lakásbérleti (albérleti) jogviszonya vagy a lakáshasználatának más jogcíme neki felróható okból felmondás vagy a bíróság határozata alapján Szűnt meg, illetőleg a lakásra vonatkozó tulajdonjogát a vevő ingatlanárverés során beköltözhetően szerezte meg; b) 64 aki lakásra — vállalati bérlakás és szolgálati lakás kivételével — határozott időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti szerződést, vagy bármely lakásra albérleti szerződést kötött és a határidő lejárta, illetőleg a feltétel bekövetkezése után a lakást nem ürítette ki; c) aki vállalta, hogy a lakásbérleti (albérleti) jogviszonyának megszűnése esetén másik lakásra vagy egyéb elhelyezésre nem tart igényt, ennek ellenére a lakást nem ürítette ki; d) aki a lakásbérleti (albérleti) szerződést a bérbeadóval (albérletbeadóval) közös megegyezéssel megszüntette vagy felbontotta és — megegyezés ellenére — a lakást nem ürítette ki; e) 65 aki annak tudatában költözött a lakásba, hogy a lakásbérleti (albérleti) szerződése vagy más lakáshasználati megállapodása érvénytelen, 63 A 89. § szövege az 1/1974. (I. 9.) ÉVM sz. rendelet 8. § -ával megállapított szöveg. &!a Az a) pont szövege a 24/1980. (XII. 10.) ÉVM sz. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. 64 A b) pont szövege a 18/1976. (VII. 23.) ÉVM sz. rendelet 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. 65 Az e) pont szövege az 1/1974. (I. 9.) ÉVM sz. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.