Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

34 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám (2) A bérlő a kiköltöztetés időtartamára két-két személy elhelyezése céljából egy-egy lakószobára tarthat igényt. Ha azonban a lakószoba alapterülete a tizenkét négyzetmétert meghaladja, a bérlő részére a páratlan számú családtagja után külön lakószoba nem jár. (3) A bérlő a lakásban vele együttlakó — családtagnak nem minősülő — személy részére külön lakószobára csak akkor tarthat igényt, ha az a kiköltözés előtt is külön lakószobában lakott. (4) A bérlő nem tarthat igényt nagyobb szobaszámú lakásra, mint amilyen szobaszámú az átmenetileg kiürített lakása volt. 15. fejezet A jogcím nélkül lakó személyek elhelyezése A tanácsi bérlakás kiutalása a jogcím nélkül visszamaradt személy részére R. 114. §. (1) Ha tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után olyan jóhiszemű személy maradt vissza jogcím nélkül, aki abban a bérlővel legalább öt éve együtt lakott és az a lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság köteles a lakást részére — kérelmére — kiutalni. (2) A bérlő által elhagyott és emiatt igénybevett tanácsi bérlakásban jogcím nélkül visszamaradt olyan jóhiszemű személy részére, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására volna jogosult, a lakást — kérelmére — akkor is ki kell utalni, ha abban a bérlővel öt évnél rövidebb ideig lakott együtt és az a lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg. (3) Ha a tanácsi bérlakásban több olyan jóhiszemű személy maradt vissza jogcím nélkül, aki arra az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján igényt tarthat, a bérlő személyét közülük a lakásügyi hatóság határozza meg. A lakásügyi hatóság e személyeket — írásbeli kérelmükre — bérlőtársul is kijelölheti. (4) A tanácsi bérlakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt jóhiszemű személyt a lakásügyi hatóság a lakás bérlőjéül — kérelmére — akkor is kijelölheti, ha a lakás a lakásigénye mértékének alsó határát a) nem haladja meg és az említett személy a volt bérlővel öt évnél rövidebb ideig lakott együtt; b) meghaladja, de a felső határát nem haladja meg. (5) ™ m Az (5) bekezdés az 1/1974. (I. 9.) MT sz. rendelet 15. g-ának (1) bekezdése folytán hatályát vesztette. R. 115. §. A 114. § rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a) társbérleti lakásrész üresedett meg és arra a' visszamaradt társbérlő e rendelet alapján igényt tart, vagy b) a bérlő a vele együttlakó személyt külön jogszabály alapján a másik lakásába köteles magával vinni. Tanácsi bérlakás kiutalása megszűnt lakás volt bérlője részére R. 116. §. Ha állami épületben végzett átalakítási munkák következtében új tanácsi bérlakás keletkezik vagy olyan kiürített lakás van, amelybe az átmenetileg kiköltöztetett bérlő nem tér vissza, e lakást — kérelmére —• annak kell kiutalni, akinek az épületben volt lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonya a 98. § (2) bekezdése alapján megszűnt, feltéve hogy a lakás a lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogcím nélkül lakó jóhiszemű személyek elhelyezésének megfelelősége R. 117. §. (1) Az a jóhiszemű személy, akinek a lakásbérleti jogviszonya az ingatlan kisajátítása vagy a lakás közületi elhelyezése, céljából történt igénybevétele folytán szűnt meg, a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt. (2) Az a bérlő, akinek társbérleti lakásrészét a társbérletek megszüntetése céljából igénybe vették, a 77. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő, de az egész lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozatú — önálló — lakásra tarthat igényt. (3) Szolgálati lakás esetében a) az a bérlő, akinek a lakással rendelkező szervvel fennállott munkaviszonya (munkaköre) nem a bíróság büntető ítélete vagy fegyelmi határozat alapján, hanem más címen szűnt meg, illetőleg azt nem a jogszabály rendelkezésének megsértésével szüntette meg, továbbá b) a lakás bérlőjének halála esetén a vele együttlakó házastársa, illetőleg olyan közeli hozzátartozója, aki más állami lakásban a lakásbérleti jogviszony folytatására volna jogosult, a (4)—(5) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt. • (4) A (3) bekezdésben említett másik lakás akkor megfelelő, ha ugyanabban a városban (községben) van, mint a kiürítendő szolgálati lakás, és rendelkezik annyi lakószobával, mint amennyi a szolgálati lakásban van. Ha azonban a szolgálati lakásban levő lakószobák száma a kiköltözésre köteles személy lakásigénye mértékének alsó határát meghaladja, az csak az alsó határnak megfelelő szobaszámú másik lakásra tarthat igényt. A másik