Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 42. szám

42. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1163 — az 1012/1958. (III. 27.) Korm. számú határozat, — a 33/1962. (IX. 12.) Korm. számú rendelet, — a 2031/1962. (IX. 12.) Korm. számú határozat még hatályban levő pontjai, — a 21/1966. (VII. 16.) Korm. számú rendelet, . — a 36/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 53. §-a, — a 32/1970. (VIII. 21.) Korm. számú rendelet, — a 29/1972. (X. 4.) MT számú rendelet mellékletének 12. pontja, — a 8/1973. (II. 28.) MT számú rendelet mellé' létének 6. pontja, — a 14/1979. (IV. 6.) MT számú rendelet 3. és 4. §-a, — a 13/1980. (IV. 10.) MT számú rendelet 1. §-a. (2) Ha az ügyben első fokú határozatot már hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi szabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le. (3) E rendelet végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter gondoskodik. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 74/1981. (XII. 29.) számú rendelete a szabadságra vonatkozó rendelkezések módosításáról A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 142. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: l.§ A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló — a 12/1981. (IV. 27.) MT számú rendelettel módosított — 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 46—52. §-ainak helyébe a következő rendelkezések lépnek: „Mt. V. 46. § (1) A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár. (2) Az (1) bekezdés alapján járó pótszabadság mértékét a munkaviszonyban töltött idő számítására vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani. Ha az összeszámítás során töredékév keletkezik, és az legalább fél évet tesz ki, azt egész évként kell alapul venni. Mt. V. 47. § (1) A fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tíz, azon túl évi öt munkanap pótszabadság jár. A-pótszabadság utoljára abban az évben illeti meg a dolgozót, amelyben a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik életévét betölti. (2) A dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után öt, — legalább három gyermeke után kilenc munkanap pótszabadság illeti meg. (3) A dolgozó nőnek az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló három gyermeke után — a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadságon felül — évi két, minden további ilyen gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. (4) A (2)—(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a gyermeket először születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amikor a tizennegyedik (tizennyolcadik) életévét betölti. Mt. V. 48. § (1) A bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dolgozó vájárokat, segédvájárokat, csapatcsilléseket, gépészeti és villamos szakmunkásokat, továbbá a föld alatti termelést közvetlenül irányító bányamestereket, főaknászokat, aknászokat, segédaknászokat, robbantómestereket (lőmestereket), felvigyázókat, valamint gépészeti és villamos felügyeleti személyeket (a továbbiakban: termelőket) öt munkanap, az egyéb föld alatt dolgozókat (a továbbiakban: kiszolgálókat) két munkanap pótszabadság illeti meg. (2) Tíz évet megb-^dó föld alatti munka esetén az (1) bekezdésben meghatározott pótszabadság mértéke a termelőknél évi tíz, a kiszolgálóknál évi négy munkanap. (3) A villamosenergia-ipar teherelosztójában és karsztkútjaiban föld alatti munkán foglalkoztatott dolgozót két, tíz évet meghaladó föld alatti munka esetén öt munkanap pótszabadság illeti meg. (4) Ha az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó naponta legalább három órát tölt ilyen munkahelyen, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a dolgozó ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadság illeti meg. (5) A vak dolgozónak évi öt munkanap pótszabadság jár. Mt. V. 49. § (1) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a) a magasabb vezető állású dolgozónak; b) a bírónak — ide értve az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírót is —, az ügyésznek és a közjegyzőnek; c) a külön jogszabályban meghatározott művészeti dolgozóknak;