Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

926 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám c) vásárolt vagy saját előállítású alkatrészek és tartozékok költsége, d) az igénybe vett bérmunka díja, e) a szükséges saját készítésű vagy vásárolt műszaki leírás és tervrajz; különleges szerszám; szabadalmi- és licencdíj költsége, valamint a mintadarab költsége, ha azt a vevő külön nem fizette meg. Az anyagok kalkulált értékéből le kell vonni a keletkező értékesíthető hulladékok — hulladékáron számított — értékét. Közvetlen anyagköltségként lehet elszámolni az anyag beszerzési árán felül külön felszámított szállítási (fuvarozási és rakodási) költségeit is. A hulladékból, maradékból vagy csökkent értékű anyagból előállított teljes értékű késztermék esetén a közvetlen anyagköltséget a következők szerint lehet számításba venni: a) a hulladék, maradék vagy csökkent értékű anyagból szükséges mennyiséggel és az ilyen anyag egységárával; ez esetben a csökkent értékű anyagok feldolgozási többlet költségei *az árvetésben felszámíthatok; b) a reguleranyag mennyiségével és egységárával; ez esetben a hulladékfeldolgozás miatti többlet költséget a kalkulációban elszámolni nem lehet. Az a) és b) pontban foglaltakat a szolgáltatásoknál értelemszerűen figyelembe lehet venni. Az árvetésbe állítható anyagárak meghatározása és beszerzési árak átlagának vagy megfelelő igat zolás esetén a termékhez, illetve szolgáltatáshoz ténylegesen felhasznált anyag beszerzési ára figyelembevételével történhet. Beszerzési árként a szállítóval már megkötött szerződés szerinti ár is figyelembe vehető. Az egységárakat úgy kell árvetésbe állítani, hogy abból nyereség tartósan ne keletkezzék. 2. Közvetlen bérköltségként a kisvállalat termelési körülményei mellet ténylegesen szükséges munkaidőre — az érvényes rendelkezések szerint — kifizetett béreket, valamint ezek bérjárulékát (társadalombiztosítási járulékát) lehet figyelembe venni. Szükséges munkaidőként lehet számításba venni a termék előállításának, illetve a szolgáltatás elvégzésének technológiai időszükségletén kívül, az anyagnak a raktárból való kivételezésétől a készáru raktárba helyezéséig felmerült belső szállítási (anyag- és árumozgatási) munkaidőt, továbbá a termék előállításával összefüggő anyag- és szerszám előkészítés idejét is. Ezek a költségek azonban általános költségként is elszámolhatóak. Az árvetések készítésénél egységesen kell eljárni. 3. Bruttó fedezetként számíthatja fel a kisvállalat a közvetlen anyag- és bérköltségként elszámolt költségeken kívül felmerült egyéb költségeket (a továbbiakban: általános költségek), a kisvállalat által végzett egyéb (pl. kereskedelmi) tevékenységért felszámított árbevételből megtérülő költségek kivételével, és a nyereséget. Az általános költségek között lehet figyelembe venni pl. a következőket: a) a szükséges, de termékenként, vagy szolgáltatásonként közvetlenül meg nem állapítható menynyiségű anyagok beszerzési költsége (fuvarköltséggel együtt); b) a munkások nem termelő munkaidejére fizetett — a közvetlen bérköltségben figyelembe vett — bérköltségek és azok bérjárulékai; a közvetlen bérköltség számításakor figyelembe nem vett dolgozók munkabére és bérjárulékai; a munkások és alkalmazottak kiegészítő fizetései (fizetett ünnep, fizetett szabadság, bérpótlék stb); a tényleges katonai szolgálatra bevonuló alkalmazottak bevonulási segélye; a munka- és védőruha juttatás költsége; c) a gépek és termelőberendezések működtetésének költségei,' ideértve a gépek energiaköltségét, a közvetlen anyagköltségként el nem számolt üzemanyag- és tüzelőanyag-költségeket, a gépek üzembentartásához felhasznált segéd-, kenő és egyéb anyagok, valamint fogyóeszközök költségeit, a gépek és termelőberendezések, valamint más állóeszközök fenntartási költségeit; d) az állóeszközök amortizációs költségei; e) a normán belüli selejt veszteség; j) a bérbe vett műhelyek, üzlethelyiségek bérleti díja; g) az ügyvitellel kapcsolatos költségek;